RE

Napok óta azon gondolkozom, hogy megírjam e ezt a blogot. Régóta nem vagyok már aktív, ennek meg van az oka, de azt hagyjuk. Egy éve már, hogy a bulikba sem mentem el, ami most változott. Akkor a blogoláson miért ne változtathatnék, nem? :-) (Ráadásul többen is kérdeztétek, miért nem írok? Hiszen szerettetek olvasni. Ez megmelengette pici szívemet, és tudjátok, nem tudok nemet mondani...)

Egy éve nem jártam köztetek, és be kell vallanom, hiányoztatok! A Luxurián jöttem rá, mennyire. Ez az a party, amit már tavaly sem akartam kihagyni, de az élet közbeszólt. Idén tervezett volt, készültem rá és nem csalódtam. A Pixie-partikat is szerettem, hiszen ott úgy kapcsolódhattam ki, ahogy szerettem volna. Álarc nélkül, önmagamat adva.

De a Luxuria... Mindent vitt. Az a hangulat, az a társaság...
Olvastam véleményeket. Ha valaki tudja jobban, hát hajrá, csinálja! Az sosem baj, ha több rendezvény van, lehet konkurenciát csinálni a Luxinak! Mindenki előtt nyitva az ajtó! De csak azért belekötni, hogy mondjunk valamit... Ciki!
Lehet finomítani a dolgokon? Hogyne! Mindent lehet még egy kicsit csiszolni. Én sem bántam volna, ha van egy hangszóró a teraszon, amin bemondják, ha új műsor kezdődik. Akkor nem maradtam volna le a shibariról. De ez nem a szervezők hibája, ha figyeltem volna, akkor elkapom a műsort.
A hely tökéletes. Nem lehet belátni, így nem kell attól félni, hogy másnap valami szennylapban virítunk tízezerért, ahogy a teraszon beszélgetünk. Senki nem téved be "véletlenül", mert éppen arra járt, és benéz, hogy ugyan mi van itt?
A műsorok igényesek, látványosak, változatosak. Mindenki megtalálja a neki megfelelőt, akár fetisiszta, akár BDSM művelő.
Meleg volt? Annak is, aki egy szál csipke babydoll-ban volt? Biztos?
Drága volt? Aki ennyit nem szán rá, aki ennyit nem tud tervezetten félretenni rá, az sajnálom, de ne is jöjjön. Nem vagyok eleresztve anyagilag, de megoldottam.
Sötét szobával kapcsolatos parák. Hát... Lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem nincs a sarokban egy olyan bútorom sem, amit ott láttam, és ki is próbálhattam volna, ha akarom. Ráadásul ha annyira exhib lennék, amennyire nem vagyok, akkor hová mehetnék játszani? Hol néznék végig a játékomat akár még elismerően is, de mindenképpen vágyakozva, amit én élvezhetek? Sokáig kellene keresnem hozzá a helyet, az biztos!
Fizetős a ruhatár? Van! Hány olyan rendezvény van, ahol erre nem gondolnak/nincs rá helyük, és egész este a kabátommal a kezemben kell szórakoznom? Sok.

Egy szó, mint száz, én eszméletlenül jól éreztem magam, és ezzel nem voltam egyedül. Jövőre sem fogom/fogjuk kihagyni, ez biztos, hiszen már most azt tervezzük, hogy ki hogyan öltözik majd fel.
Köszönöm, hogy ott lehettem, felszabadult lehettem,hogy Veletek lehettem!

Édes! Köszönöm, hogy megajándékoztál ezzel a fantasztikus estével, hogy mellettem voltál és boldoggá tettél! Nagyon szeretlek!