Ezt nem én írtam,csak ide loptam. :)

Blogs » Blog - Marianne » Ezt nem én írtam,csak ide loptam. :)
Marianne
Deleted user
2020. 01. 28. 13:50 | Appeared: 1093x
"😊😇Túl élni a halált
Azt hiszed túl életed. Hogy valamilyen csodálatos módon,ha nem veszel tudomást róla, meg sem történik. Bele temetkezel a napi teendőidbe, mindent megteszel,hogy minél elfoglaltabb legyél, csak hogy ne kelljen rá gondolod.
Halogatod az életed, mert azt hiszed van időd. Lehet fájni fog, hogy emlékeztetlek rá, de lehet nem is lesz honlapod. Lehet már ma meghalsz. Akkor a majddal kezdődő mondatok és halogatások nem érnek már semmit.
"Majd megteszel ezt,majd munkát váltok, majd teszek valamit az álmaimért, majd edzek, majd utazok, majd találkozok vele, majd elmondom neki, hogy szeretem, majd szülök, majd foglalkozom a családommal, majd meglátogatom, majd véget vetek ennek a helyzetnek, mert ez nem boldogít. Majd...majd."
Majd meghalsz és nem lesz alkalmad élni. Mert meg fogsz.
Előbb vagy utóbb, de még fog történni. A halál nem válogat. Csak mi, félünk ezt beismerni vagy beszélni róla. Tabu.
Én ki mondom, mert nincs veszteni valóm.
Mert ha beismerjük magunknak, hogy igenis az életünk véges, akkor elkezdjük értékelni azt. Akkor ki fogunk használni minden pillanatot arra, hogy megtegyünk dolgokat amire vágyunk. Ki akarná vesztegetni a drága idejét olyan munkahelyre amit nem szeret. Olyan kapcsolatra, ahol nem boldog vagy nem becsülik meg.
Ki akarná utolsó perceit jelentéktelenül élni. Senki. Én biztosan nem.
Mert kit érdekel ki mit gondol rólad, ki nem hisz benned, vagy az álmaiban, ha lehet, hogy sose látod őket többé. Miért félünk annyira mások véleményétől, a saját aggodalmainktól és korlátainktól, ahelyett, hogy elkezdenénk élni, mielőtt tényleg késő. Mondj fel. Írd meg azt a könyvet. Kezd el azt a sportot. Utazz. Nevess. Szeress. Tanulj. Mondd meg annak a srácnak /lánynak, hogy tetszik. Csinálj bármit, ami megdobbantja a szíved mielőtt utoljára megdobban. Mert ha feleslegesen pazarolod az idődet, lehet túl késő lesz. Sose lesznek a körülmények tökéletesek a változásra, neked kell rajtuk változtatnod. Mert lehet, sose lesz alkalmad arra amit most halogatsz.
Akkor meg mi értelme az életednek, ha nem is élsz.
Azt hiszed túl élheted. Nem fogjuk. Te sem, én sem. Akkor mire vársz, élj úgy ahogy érdemes. Ne majd, hanem most."

Comments (11)


#353978 | 2020. 01. 29. 21:48
ezt neked :)
https://www.youtube.com/watch?v=rYm9DF4xGL4

a bloghoz meg:
az lenne jó, ha úgy élnénk minden napot, mintha az utolsó lenne
és úgy terveznénk az életünk, mintha sose lenne vége
#353888 | 2020. 01. 28. 20:49
csak előfordulhat, hogy egy kissé tartós. :D
Deleted user
#353887 | 2020. 01. 28. 20:47
A halál csak egy állapot.
Azurit Deleted user
#353869 | 2020. 01. 28. 17:15
Rossz motiváció. ;)

Nem fogom ide"teregetni" az életem, de még messze voltam az eddigi legmélyebb pontjától... ...amikor a Mesterem -nem "domom", senseiem- szembeállt velem a maga 10cm mínuszával:
-Szerinted félek tőled, mert nagyobb vagy? Félhetnék attól, hogy a nyakam töröm a lépcsőn, mert felmosták. Félhetnék attól, hogy a fejemre esik egy tetőcserép, amikor kilépek a kapun. Félhetnék attól is, hogy a zebrán elüt egy autó. Ki sem mozdulnék a lakásból, de itt vagyok. Lehet, hogy felrúgsz, de alacsonyabbról esek, mint te, ha felállok. Márpedig felállok.

Megtanított nem félni.
Deleted user
#353868 | 2020. 01. 28. 17:09
Három halált éltem túl. :) A kaszást mindig kitessékeltem,volt olyan amikor nagyon rezgett a léc...az életet most kezdem élvezni,mert már sok mindent másképp látok,és gondolok.

Mint a cím is jelzi...nem én írtam,csak plagizáltam ide...persze vannak sarkalatok benne,de a lényeg azért igaz.

Pussz...mindenkinek.😘😘😘
#353867 | 2020. 01. 28. 16:57
Túl fogod élni, mert erős vagy :) Tudom
#353866 | 2020. 01. 28. 16:39
Csak az egyik fő motiválóerő. ;)
Deleted user
#353865 | 2020. 01. 28. 16:29
"Félelem." ...miért ez motivál mindenkit?
Félelem
-a haláltól,
-a sérülésektől,
-a csalódásoktól,
-a már megszerzett "javak" elvesztésétől,
-mások véleményétől,
-ember kapcsolatok elvesztésétől,
-a "nívó" elvesztésétől,
-stb. ....

Amikor mindent elveszett -mert bizony az élet hullámvasút- kezdődik az élet.


Igen. ..."csak lazán".
#353860 | 2020. 01. 28. 14:51
Ha nem is csúsztatás, de nem ennyire egyértelmű.
Meg kell találni a rövid távú élet élvezete és a hosszabb időre gondolás egyensúlyát.

Egyetemi évek nagy részét ellógtam, élveztem az életet. De vizsgaidőszakban napi 12 óra tanulás. Jó barátaim, akik szerint elég a napi 4-5 óra, este bulizni kell, élvezni az életet, mind kihullott. Maradtam a stréberekkel. Azt sosem határoztam el, hogy el kell végezni minden áron, olyan messzire nem gondolkodtam. Mindig csak az aktuális félév lezárása volt cél.

Nagynéném 72 évesen egyszer csak eladta a lakását. Másfél évben állapodtak meg a kiköltözésre. Senki nem értette a családban, mi lesz így vele? Aztán, miközben kifőzdékbe járogatott ebédelni, ismerkedett. Megismerkedett egy 80 éves, nagyon jó fej pasassal, egy év múlva odaköltözött hozzá.

Szerintem lazán kell venni az életet, de azért nem felelőtlenül.
#353859 | 2020. 01. 28. 14:17
A kérdésen én is sokat gondolkodom, mint olyan ember, aki mindkét állapotot átélte, még ha a halállal való szembesülést túl korán is.
Nem tudom elhallgatni, hogy sok igazság van az írásban, de egy jelentős csúsztatás is, ami kissé hiteltelenné teszi számomra az írást.

Tény, hogy a halállal való szembesülés átformálja az értékrendet, jobb esetben nagyon konstruktívan. De ebben benne van az a véges idő, amire tervezel. Egész másként viszonyul az ember a rövid távú befektetésekhez, mint a hosszú távúakhoz.

Pl ha tudnám, hogy 3 éven belül meghalok, sok minden mindegy lenne. Nem próbálnék meg lakást felújítani, nem próbálnék meg nyugdíjra félretenni, sőt lemondanék egyik legnagyobb vágyamról, a gyerekvállalásról is. A hosszú távú célok áthúzásával egy csomó tehertől szabadulnék meg.
Azonban ha túlélném a rövid távú terveim, akkor jönne a pofáraesés: most hogyan tovább?
Lehet megírtam az életem nagy könyvét. Csak leapadt a bankszámlám, a kutya se akarja kiadni a könyvem, megvenni sem, ugrik az önkiadás is, és valamit holnap is kéne enni..

(Töröld kérlek az előzőt, beletenyereltem a küldés gombra véletlen. :) )
#353858 | 2020. 01. 28. 14:11
A kérdésen én is sokat gondolkodom, mint olyan ember, aki mindkét állapotot átélte, még ha a halállal való szembesülést túl korán is.
Nem tudom elhallgatni, hogy sok igazság van az írásban, de egy jelentős csúsztatás is, ami kissé hiteltelenné teszi számomra az írást.

Tény, hogy a halállal való szembesülés átformálja az értékrendet, jobb esetben nagyon konstukti