2020. 12. 24. 21:05 | Appeared: 1257x
Először is, mindenkinek Kellemes, Meghitt és Békés Karácsonyt kívánok.
Úgy adódott, hogy (mindenféle egyéb okok miatt) ezt a Karácsonyt egyedül kell töltenem, így reggel óta azon gondolkodom vajon mivel töltsem az időmet így szenteste, és hát hova máshova, ha nem ide jöttem fel egy rövidke blog erejéig.
Szeretném megköszönni az Smpixie-nek a következőket:
1. Amikor azt hittem beteg vagyok. nem vagyok normális. A vágyaim miatt. Hihetetlen érzés volt felfedezni, hogy nem vagyok egyedül. Hogy sokan vagyunk, hogy nem vagyok egyedül és végre én is normálisnak érezhettem magam. Hogy nincs velem semmi baj.
2. Az embereket. Számos olyan kapcsolódásra (tudom, nem mindenki szereti ezt a kifejezést, de máshogy nem tudom kifejezni magam) tettem szert, amelyek fejlesztettek, örömet/boldogságot okoztak hosszabb/rövidebb ideig. Csodálatosak vagytok. Mind, egytől-egyig.
3. Köszönöm azt, hogy kibontakozhattam, mint blog író. Tudom nem vagyok tökéletes, az írásaim is kuszák és sokszor érthetetlenek. De nekem sokat jelent, hogy kifejezhetem magam, és vannak olyanok, akik értékelik ezt. Köszönöm, hogy kiírhatom magamból a gondolataimat, és ezzel könnyítek magamon.
4. Köszönöm a barátokat, akiket innen szereztem. Annyi, de annyi értékes ember van itt!
5. Köszönöm, hogy folyamatosan felfedezhetem magam. Köszönöm, hogy részese lehetek a saját fejlődésemnek/változásomnak. Szubként regisztráltam, mára Switchnek vallom magam. Nem kizárt, hogy egy nap Fetisisztának fogom vallani magam, és úgy gondolom ez nem a bizonytalanság jele, ez egy út, amin végigmegyek és a végén megtalálom Önmagamat.
6. Köszönöm a rengeteg bíztatást, az kedves/elismerő szavakat, az élményeket, és mindent, amit a pixie adott nekem.
És akkor most. Próbáljunk egyedül Karácsonyozni. Kéne valami Karácsonyi hangulat. Hogyan lehet egyedül Karácsonyi hangulatba kerülni?
Ha van még valaki, aki egyedül tölti a Karácsonyt.... hát én ezeket tettem meg ma. Magamért:
1. Fahéjas illóolaj. Isteni.
2. Vettem egy fát. Feldíszítettem egyedül. Mentazöld és ezüst színben pompázik.
3. Puccba vágtam magam. Felöltöztem. Bizony. Lezuhanyoztam, szőrtelenítettem, pakolást tettem az arcomra és a hajamra. Néztem a fáradt arcomat, táskás szemeimet a tükörben. Elnyűtt. elhasznált. Végigsimítottam az arcomon, néztem, hogyan feszülnek ki a kezdődő ráncok a szemem sarkában. Majd elengedtem és újra megjelentek. Nem zavart. Mosollyal az arcomon vizslattam végig magamat. A hajamat behullámosítottam, enyhe, barackszínű sminket tettem magamra. Felvettem az újonnan vásárolt élénk ciklámen színű testhezálló ruhámat.Nem felejtettem el alávenni a csipkés body-t sem, és az egészet egy szép magassarkúval koronáztam meg.Belenéztem a tükörben és így szóltam: Szép vagyok.
4. Karácsonyi vacsora. Akkor is megcsinálom. Egyedül. Magamnak.
Töltött káposzta van bejglivel. Finom lett.
5. Ünnepi teríték. Mentazöld és ezüst színben.
6. Vacsi után jön a desszert. Nutellás sajttortát és és zserbógolyókat készítettem.. Szintén nagyon finomak lettek.
7. Karácsonyi zene. Ray Charles. Mindig Ray Charles megy. Nekem ez a karácsony.
8. Karácsonyi film. Itt tartok most. Mi legyen.... Egyelőre nem találtam ki. Egy pohár borral a kezemben lógok ki a konyhaablakon, nézem a villódzó fényeket, amelyek a szomszéd házak ablakain játszanak.
Ha van még valaki, aki egyedül tölti az ünnepeket. Üzenem neki. Kitartás. Lesz ez még így se.
Ja!
És hallgass Ray Charlest.
Szeretettel,
Dorka
Comments (13)
Koszonom szepen a kedves szavakat :)
(egy kép róla a galériában, hmm? :)
nekem ajándékok a blogjaid
úgy, ahogy vannak
karácsonykor filmből Love actually :)
forever
mindig találok benne valami újat-nekemtetszőt
Jól esett olvasni ezeket a sorokat, én is egyedül töltöttem a karácsonyt (nyilván a járvány okán), de ennyire azért nem vágtam ünnepi hangulatba magam, ahogy te. :)
Eldöntöttem nem csinálok töltött káposztát úgysem szeretem igazán, aztán mégis lett, fa szépen feldiszitve, ajándék becsomagolva (imádom kibontani, akkor is ha tudom mi van benne), megteritve, szintén kiöltözve csak azért is (pár kép erejéig a fa alá feküdtem nem kiöltözve).
Film pedig Die Hard meg egy kis Stephen King :)
Nem is volt célom karácsonyi hangulatba kerülni, ettem 6 lágytojást. (mert az az aktuális kedvencem)
Aztán olvastam és hallgattam az esőt, amikor aztán elállt, gondoltam egyet és felettem a túrabakancsom, hogy kihasználjam a kijárási tilalom ideiglenes feloldását és sétáltam 15 km-et a gáton.
Egy árva lélekkel sem találkoztam.. és tudod mit éreztem? Hogy szabad vagyok. :)
Közben meg azon (is) gondolkodtam, hogy lenne e létjogosultsága egy olyan appnak, ami arra van, hogy ismeretlen embereknek "lehessen küldeni szeretetet", hogy ők is érezzék, nincsenek egyedül.
A film pedig,
Az utolsó szamuráj
Reszkessetek betörőket ajánlom. :) :) :) Van több része is. :)
Amúgy le a kalappal előtted, hogy még magadért is megcsináltad, azt amit elterveztél.
A kicsinosításról nem is beszélek, ez tetszik, ez igen!
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok neked!
Nem is kérdés.