Alapok 2

Értem én, hogy a büntetés elmaradása az igazi büntetés egy szubnak. Ez vitán felül áll, de mivel ez a legkeményebb büntetés, azzal óvatosan kell bánni. Itt a szub nem vitatta, hogy jogos a büntetése. Ha belegondolsz, itt olyan lelkiállapotban van a szub, hogy ha nem kapja meg az előre kialakított szabályok szerinti büntetést, akkor feszült lesz, elbizonytalanodik, csalódik a Domban. Amikor azt mondja, hogy "mindig azt adja, amire VÁGYOM", arra céloz a szub, hogy elfogadja a Dom döntését, az a VÁGYA, hogy a Domja igazságosan döntsön. Terelje, nyesegesse le a rossz szokásait, hol jutalmazással, hol büntetéssel, saját belátása szerint. A mondata második része azt jelenti, hogy csalódott eddig Domjaiban, mert öncélúak, saját vágyaikat élték meg. Írtad te is, hogy ez nem működik hosszabb távon. Mivel ez konkrét eset leirata, mi ezt így éltük meg, ezért folyt így a párbeszéd. Azóta írtam Alapok 3 címmel egy másik blog bejegyzést, ahol a szub máshogy reagál hasonló kiindulási helyzetben, így a Dom reakciója is más.

A sub kaphat jutalmat is ha jól teljesít. Ellenben ha késik az már büntetést érdemel, ami az elmaradása lenne. Szerintem ezt nem vetted észre. Ha valóban belegondoltál volna akkor a válaszod vmi olyasmi lett volna, hogy a dom úgy használja partnerét, hogy közben nem csak a maga örömére gondol. Ez már csak szőrszálhasogatás de na.

A sub sohasem kaphat jutalmat?:) Szerintem igen. Nem véletlen, hogy így fogalmaztam meg a fenti blogot. Örülök, hogy észrevettétek a látszólagos ellentmondást.

a büntetés a büntetés elmaradása...

...ha a büntetésre vágyik akkor az már nem büntetés, nem?