Mik vannak!

Amit felvetettél, az hasonló a "sima" szeretői kapcsolathoz. Egy "külsős" partnertől jó esetben mást kapsz, pont azt, amire vágysz, sokszor a hétköznapokból való kiszakadás érzését, illúzióját adja meg. Sokszor mondjuk, hogy az intim vágyak az évek során változnak. Különösen igaz, ha a pár "vaníliaként" találkozik és az egyik tag rájön, hogy a BDSM valamilyen ága vonzza. Egyáltalán nem természetes és ritkának mondanám (bár létezik ilyen is), hogy a másik fél partner tud lenni ezeknek a vágyaknak a megélésében, akkor is, ha a normális emberi kapcsolat köztük megmaradt. Ilyenkor van egy válaszút, vagy elnyomja a vágyait az illető vagy lép valamerre. Személyiség és pár függő, mi lesz a megoldás, nincs erre általános recept.

Szerintem meg pont a 2-3 órában nehezebb.
Mert akkorra muszáj időzítened.
Nincs spontaneitás, nincs időtúllépés.
Együttélésnél meg amikor megkívánjátok.

Elég sok jelen lévő nem párkapcsolatban, együtt élő párként éli meg a BDSM-et, hanem inkább lopott órák hetente. Teljesen más az, hogy valakivel heti pár órára vagy heti 2-3 alkalommal találkozol mint, hogy vele élsz együtt.
Ezek a találkozók csak erről szólnak, hogy már izzítjátok egymást, forr a levegő és játszotok egy nagyot. (Természetesen ettől függetlenül lehet kommunikáció a két fél között, telefon, levél stb.)
Viszont teljesen más ha valakivel együtt élsz. Szerintem ott azért még nagyobb munka ezt az izzást fenntartani. A mindennapok nyűgje, rohanása, más jellegű kapcsolati problémák. Arról nem beszélve, hogy tudod már milyen büdöset sz*rik a másik stb.

Szóval véleményem szerint hatalmas munka párkapcsolatban is a mindennapokba belecsempészni a játékot.

Ti ezt hogy gondoljátok?

Így tervezi mindenki, aztán kinek hogy sikerül megvalósítani.

Anno mondtam a tervezőnek, hogy a garázst úgy tervezze, hogy fölé egy játszó-szobát tudjak kialakítani. Nézett rám nagy szemekkel, aztán gyorsan javítottam, hogy edző-szobát gondoltam:) Egy alkalommal ismerősnél jártam, büszkén mutatta, milyen jól sikerült a lakásfelújítás. A szuterént meglátva nem bírtam megállni, hogy azt mondjam, milyen jó kis játék-szoba lenne itt. Aztán nem fejtettem ki bővebben, mire is gondolok:) De tényleg érdemes előre gondolkozni, akinek ilyesmi hajlama van. Egy olyan helység, ahová avatatlan pillantások véletlenül sem kalandozhatnak el.

Nem igazán csendes műfaj, főleg egy szadista-mazochista páros esetén. :)

Persze, az már sok mindentől függ, mikor, milyen módon van lehetőség megélni ezeket a vágyakat, már csak azt figyelembe véve is, hogy a BDSM fizikai része sok esetben nem a legcsendesebb műfaj:)

Igen ebben egyetértünk. Egyre több ötlet van, amiket valósítgatunk meg. De mint írtam nem mindig van erre lehetőség, de amikor van, akkor újabb és újabb dolgokat próbálunk ki, élünk meg, és ez így jó. De ugyanúgy erősödik maga a kapcsolat is, és nem lanyhult semmilyen formában az érdeklődés.

Nekem -szerintem neked is- az a természetes, ha a kapcsolat elmélyülésével még inkább erősödik az együtt megélendő BDSM iránti vágy, hiszen még többet akarok kapni és adni (a kapni az képletesen értendő, az adni az akár szó szerint:)). A kialakuló szenvedély még inkább előhozza a legbelsőbb vágyakat. A fordított ívű kapcsolat nekem éppen ezért furcsa. Főleg úgy, hogy nálam a BDSM megélése erősíti a szexuális vágyakat.

Nekem eleve benne volt minden kapcsolatomban, bár nem olyan szembetűnően, mint a jelenlegiben. Nem érzem azt, hogy nincs rá igényem, sőt. Bár tény, hogy nem mindig van lehetőség BDSM-re, de amikor van, akkor ki van használva. És a másik oldalról sem tapasztaltam azt, hogy ne lenne rá igény, sőt.

Pontosítanom kell a tisztánlátás miatt, hogy nem elhidegülésről szól a bejegyzés (főleg nem szexuális értelemben), hanem egy kapcsolat felfutó szakaszában az érzelmek elmélyülése kiválthatja-e valamelyik félből (fenti blogban éppenséggel az addigi Dom-ból), hogy nem lesz igénye a BDSM-re? Nekem furcsa minden esetre, aki anno a vaníliának induló kapcsolat(ok)ba is, azok elmélyülésével BDSM elemeket csempésztem.

Nem hiszem, hogy átmegy, inkább szelidül, de a bdsm mint életérzés megmarad, csak nem folyamatosan történik. Gondolj bele, ha mindennap rántotthúst, vagy bármilyen kedvencedet kéne enned, nem megunnád egy idő után? Ennek az egyensúlyát kell megtalálni egy kapcsolatban, hogy megmaradjon a vágy is, és ne unjunk bele idő előtt.

ezért nem baj, ha a szub félnek van kellő énereje, hogy ne maradjon bizonytalanságabn