Amnesztia, tabularaza, utolso esely

12 éven át mindenkinek lenyeltem a faszságait, elfogadtam a szűrőit, a traumáit, bíztam a lehetségesben, abban, amit épp nem tudnak, de talán majd tudni fognak…

S persze tartottam a hátam értük. Akkor is, amikor fát vágtak rajta…

Nem gond! Belefért. Belefért az energiámba, a lojalitásomba, a kíváncsiságomba, a hitrendszerembe. FérT!

Mostantól nem fér bele. Perspektíva váltás van…

Mostantól nem Ők, hanem Én szűrök. S minden szűrőmet bekapcsolva teszem ezt.

Értsd, az amnesztia után nincsen hiba lehetőség senkinek! Vagy átmegy az összes szűrőmön csont nélkül, vagy repül. Véglegesen.

“Ne ítélj, hogy ne ítéltess…!” Ezt a szar, elkerülő, gyáva, kitérő dumát…🤦🏻‍♂️😅

Méredzkedj meg, hogy megméretess!

Nem segítek, nem súgok, nem nézek el. Csak szűrök. Nem kicsit, hanem nagyon!

https://youtu.be/_9FZqE5YxQY?is=lkE1YLkDPeVhdR0x