Azzá válok, amit nézek vagy kiszolgál és megtalálom benne magam?

Imádom az embereken végzett kísérleteket (főleg azokat, amik már átmennek határokon) és a kutatásokat. Magam is sokszor így fogom fel az életet és a szexualitásomat. Figyelek kifelé és befelé, hogy ami történik mit vált ki belőlem.

Elgondolkodtatott a kérdés, hogy vajon a pornó formál minket vagy mi azt keressük benne, amibe úgy érezzük megtaláljuk önmagunkat és ezáltal kiszolgál minket?

Őszintén érdekel miként vélekedik a pornó hatásairól a pixie népe.

Szóval kommentre, levélre fel kinek kedves a hangosan kimondott véleménye.

A napokban egy átfogó pszichológiai kutatásról olvasok, amiben a szexuális parafíliák (szexuális deviancia, régebbi nevén szexuális perverzió) gyakoriságának előfordulásával kapcsolatosan kutatnak. Vannak benne nagyok basic megállapítások és meglepők egyaránt. Számos érdekes és elgondolkodtató minta rajzolódik ki a merítésből.

Személy szerint szeretem megkérdezni az embereket mikor ismerkedem velük online vagy akár személyesen egy eseményen, hogy honnan jött nekik a BDSM az életükbe. Imádom ezeket a sztorikat és a saját szexuális eredet történetemet is előszeretettel osztom meg másokkal. Mondhatni büszke vagyok rá, hogy ennyire tisztában vagyok önmagammal és a vágyaimmal.

Viszont az a kérdés, hogy honnan jött a Bdsm iránti érdeklődés amilyen, egyszerű, de mégis olyan mélyre hatol. Tudom, hogy ritkán kapok rá őszinte választ, de ezt könnyen el tudom fogadni. Mindenki ott tart, ahol és tisztelem a nyíltságát vagy épp a zárkózottságát e témában. Nem ítélkezem csak megfigyelek. Sosem minősítek le egyetlen egy szexuális fantáziát vagy szégyenítek meg az embert. Főleg mert ezt ellenem már számtalanszor elkövették. Igyekszem másokat megkímélni ettől a pusztítástó gyarlóságtól. Ha olyanról esne szó, ami illegális vagy nekem már túl befogadhatatlan akkor igyekszem átérezni, hogy mennyire nehéz lehet a másiknak ilyen vágyakkal élni a mindennapokat. Meg tudják nehezíteni számos ponton a vágyaink az életünket. A feltett kérdésre a válaszadók többségében azt fogalmazza meg, hogy pornóban látták először és megtetszett neki. Nemes egyszerűséggel ennyi.

Mivel az én esetemben ez nem így történt ennek okán mindig meglepődők. Nekem előbb voltak a dominanciával és a szadizmussal összeköthető fantáziálásaim, minthogy ébredt volna bennem bármilyen nemi vágy vagy tudtam volna egyálltalán hogy mi az a szexualitás. Ekképpen az én esetemből kiindulva ez nehezen értelmezhető számomra. De most a kutatást olvasva mélyebben elgondolkodtam egy gondolatfoszlányon, amit pixie falvával is felettébb izgatottan megosztok.

Idézet következik a kutatás egyik feltárt mintázatáról:

A pornónézési szokásaink is befolyásolják, hogy kiről és miről fantáziálunk. Minden hetedik válaszadó említette, hogy a mindenkori legkedveltebb szexuális fantáziája közvetlenül a pornóból látottakból származik. A pornófogyasztás a vágyképekben megjelenő testrészek és nemi szervek méretére és alakjára is kihat. Például minél több pornót néz egy heteroszexuális férfi, a fantáziáiban megjelenő női mellek mérete annál nagyobb. Ugyanígy minél több pornót néz egy heteroszexuális nő, a fantáziáiban szereplő péniszek mérete annál nagyobb.

Szóval a pornó formál minket, ami nyilván nem lep meg, de ettől még érdekes. Kedvelt eszközöm a kis játékaimban, hogy használom a pornót. Imádom, mikor megtiltom, hogy elélvezzen a szubmisszív hiszen nekem rengeteget ad, ha minden orgazmusa az enyém és hatalmam van az élvezete felett. Kevés szebb dolgot kínálhat nekem egy alárendelt, mint a saját önmegtartóztatását. Tulajdonná fogadni egy másik ember szexuális kielégülését maga a mámor. Nyilván ez egy elég nagy alázatot és őszinteséget követel meg az alárendelttől. Miközben megtagadom az orgazmusát és buja szadistaként élvezem a szenvedését van, hogy arra kérem keressen nekem olyan pornót, ami neki tetszik. Szeretnem magam olyan pornót nézve kényeztetni, ami a legmélyebb vágyait manifesztálja. Izgat, hogy arra maszturbálva élvezhessek el. Egyfajta mutasd mit nézel megmondom ki vagy játék. Közelebb hoz egymáshoz és segít a másik szexuális fantáziálásainak a megismerésében. Továbbá levetkőzi azt a szégyent, amit a titkolt pornónézési szokásainkkal kapcsolatban érzünk. Bónuszként még fegyvert is ad a kezembe, amit aztán jól fel is használhatok a partnerem ellen vagy épp pont az örömére.

Vannak időszakok az életembe mikor tudatosan nem nézek pornót és böjtölve nem nyúlok magamhoz. Ezek elég intenzív időszakok szoktak lenni mert olyankor valahogy a fantáziám elvadul. Nincs annyira kiszolgálva és determinálva, hanem egyfajta szabadságot élek meg a megvonás által. Mivel magamnak nem okozok olyankor orgazmust így ezzel a tettek mezejére rántom magam és a partneremre marad a kielégítésem feladata. Mocskos nagy orgazmusaim szoktak lenni ilyenkor.

Őszintén szeretem megélni, hogy a vágyam nem szégyen, hanem erény.

Magasztos és zsigeri egyben hiszen emberi.

Romlott de mégis valahol ettől válik igazzá és felszabadítóvá.

„Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket, és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.” Weöres Sándor