Az „Igen Uram” mélysége

(Reaction to: "Igen Uram!")

Olvasva ezt a felvetést elgondolkodtam az én „Igen Uram”-hoz való viszonyomon. Nem tudok pontosan visszaemlékezni a szituációra, amikor ezt először mondtam, de nagyjából még megvan. A srác, akinek először mondtam meghatározó volt az életemben. Nagy szerelem volt, mindent elsöprő. Csak aztán ahogy a filmekkel szemben ez a valóságban lenni szokott, vége lett. Ő elment örökre és én akkor még nem tudtam, hogy fogok ebből felállni, de azt mondják minden jó, ha a vége jó, mert ez vezetett a Pixie-re és oda, ahol most tartok. 

Na de visszatérve az elsőkre. Ez egy olyan kapcsolatban történt, ami nem D/S-nek indult. Nem tudtam én még akkor a pixie létezéséről sem és azt sem tudtam, hogy valóban meg akarom élni az én perverz kis maszti fantáziáimat. De, amikor megismertem őt, valami rögtön vonzott benne és mellette jöttem rá, hogy mi az igazi kémia és mi az, hogy igazán jó szex és ez még azelőtt volt, hogy kipróbáltunk volna bármi BDSM-es dolgot. De a titok egyszerű volt. Ő domináns volt. Nem olyan pixie-s domos módon, hogy jaj én vagyok a dom te meg kis kurva térdelj és szopj, mert ugye semmi, de semmi BDSM tapasztalata nem volt. Fiatalok voltunk mind a ketten mikor megismerkedtünk. Én kb. 28 ő meg 25. De mindkettőnkben ott szunnyadt a vágy és ugyan nem rögtön, de idővel elkezdtünk fantáziákat megosztani és elkezdtük kipróbálni a BDSM-es dolgokat. Jó tudom, nagyon bénán hangzik. Mint két szűz, csak épp a BDSM területén. De én örülök, hogy így történt. Még mindig jobb mintha valaki összeakad tapasztalatlanul Überkőkeményenszájbabaszlak Dom-mal. Jó mondjuk nálam ez nem fordulhatott volna elő, de ez más kérdés. Amikor már jobban belementünk a játékokba, jött az „Igen Uram” kérdése. Na ez az a dolog, aminek a kimondása mindig is rettentően izgatott, de soha, de soha nem volt könnyű megtenni. Amennyire vissza tudok emlékezni, vele úgy volt, hogy némi verés segítségével érte el. Kellett az a löket, mert hiába akartam mondani nem ment. Szóval vele így történt csak meg. Ez még egy kezdeti szint volt. 

Amikor vége lett annak a kapcsolatnak hamar rájöttem, hogy nekem szükségem van erre és itt kötöttem ki Pixie-n. Bevallom az elején féltem ettől az oldaltól, mert úgy gondoltam tele lesz mindenféle beteg perverz állattal, de arra kellett rájönnöm, hogy pont annyi, sőt lehet, hogy kevesebb beteg perverz állat van itt, mint más oldalakon. Meg itt is pont ugyanannyi férfi akarja csak lelketlen szexre (ki)használni a nőket. Nem mondom, hogy rengeteg partnerem volt innen és nem is fogom részletezni, hogy hány meg milyen mélységű, de a lényeg, hogy sikerült jobban elmélyednem a BDSM mélységeiben. Egyszer olvastam talán egy Domina bemutatkozójában vagy blogjában, hogy neki az az igazi alázat, ha a szub magától alázkodik meg. Ha neki nem kell kérnie. Ez bizony kemény dolog, de nagyon igaz. Ha azt mondja egy dom, hogy nyalogasd a talpam az egy szubnak egyszerű dolog, sőt rettentő izgató. (Nyilván biztos nem mindenkinek.) Ha a dom csak ránéz és a szemével int, hogy na most mi is lenne a dolga az eggyel nehezebb, de abszolválható és izgalmas. Na de az, hogy ezt magától megtegye utasítás nélkül, az kőkemény kihívás. Az „Igen Uram” na az pont egy ilyen dolog. Mert nyilván erre egy komoly domináns fél nem fog utasítani, hogy „Hé te ribanc, kérdeztem valamit, ilyenkor azt mondod Igen Uram”. Persze kis rásegítéssel mindent el lehet érni. Én pl. nem bírom jól a fájdalmat szóval nem kell sok hozzá, de az igazi az, ha szub szívből mondja magától, erőszak nélkül. Nem mondtam ki sokszor, mostanság sem mondom annyiszor, mint ahányszor a lényem egy része szeretné, ha nem lenne bennem az a gát. 

Mert végső soron a szub szájából egy önszántából kimondott „Igen Uram” nemcsak a legmélyebb bizalom jele, hanem önmagunk teljes odaadása a másiknak. Nem a testünké (az pofon egyszerű), hanem a lelkünké...