Blog - Lheureux (2/3)

Egy kiállítás képei V.
Tekintet: https://i.imgur.com/8rdn26G.png A világban lévő dolgok közül az arc az egyetlen, amely nem pusztán dolog. Legalábbis abban az értelemben nem az, hogy nem része maradéktalanul ennek a világnak, hogy van benne valami, amit nem lehetséges tárgyiasítani. Mikor egy arcra nézek, ez az arc is lát engem: az arcbőr mögött már egy másik világ, a másik ember belső világa kezdődik, ahova be nem leshetek. Egy arcot meg tudok érinteni, de egy tekintetet soha. Ezért van, hogy az arc mindig...

Egy kiállítás képei IV.
Közöny: https://3.bp.blogspot.com/-zsUISp0tx6k/VRMNggqlHgI/AAAAAAAAD2E/TihC3AUrvb0/s1600/486650239.jpg Fából vaskarikát csinálni nem egyszerű feladat. De legalább ennyire nehéznek látszik azt is megvalósítani, hogy valaki úgy törődjön egy másik emberrel, hogy eközben tüntetően megvonja tőle a figyelmét. Márpedig, bizonyos fantáziáimban, amelyeket üres óráimban szenvedélyesen színezgetek magamban, éppen ezt szeretném: arra vágyom, hogy pontosan azon a módon foglalkozzanak velem, hogy...

Egy kiállítás képei II.
Komolyság: https://x3vid.com/images/57/614/Cartoons_Femdom_art_4_4502109-16.jpg Van valami nyilvánvaló gyerekesség a kor hangulatában. Trendi nagyon fiatalosnak látszani, semmit sem venni túlságosan komolyan, csak játszani és élvezni az életet. Mintha lenne valami közmegegyezés, amely szerint az emberi élet legboldogabb része a gyerekkor, és így érdemes azt a lehető legtovább prolongálni. Ízlés kérdése, hogy kinek mennyire tetszik mindez. Az viszont biztos, hogy a komolytalanság is...

Egy kiállítás képei - I.
Szenvedély: https://sardaxart.files.wordpress.com/2022/09/sardax_garret1.jpg Rajztudásom, sajnálatos módon, még gyermekkoromban megrekedt valahol a mosolygó napocskák és a pálcikaemberkék szintjén. Így aztán őszinte csodálattal tekintek mindazokra, akik birtokában vannak e kreatív képességnek: akiknek – úgy képzelem – a szavaknál sokkal pontosabb, kifejezőbb eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy gondolataikat papírra vessék. Mert, egyfelől a rajz pontosabb mása a dolgoknak, mint ezeknek...

Phoenix története
Phoenix – mesébe illő átváltozása előtt – rendkívül agresszív kutya volt. Egész életében láncon tartották, és verték: ezek az élmények formálták személyiségét. Ennek megfelelően reagál az állatmentők közeledési kísérleteire is: dühödten vicsorog, és próbálja megharapni a felé nyújtott kezet, miközben páni rettegés és szikrázó gyűlölet vibrál a tekintetében. Szemlátomást meg van győződve arról, hogy a dolgok természetes rendje ez: az emberi kéz mindig verést és fájdalmat jelent. Ebből az...

A szubmisszívitás mint az értő olvasás feltétele
Kalandos vállalkozás befogadni egy szöveget. A valóban értő, beleérző olvasás ugyanis szükségszerűen átformálja az olvasót: rákényszerít arra, hogy az író perspektívájából lássuk és értelmezzük a világot, így új kérdések felvetésére sarkall, vagy új válaszokat ad olyanokra, amelyekről azt hittük, régen lezártuk már azokat. Sokszor megriaszt, lehangol, vagy éppen elbizonytalanít alapvető meggyőződéseinkben. Ráadásul van valami végleges és visszavonhatatlan abban a döntésben, hogy átadjuk...

Mazochizmus régen és ma
Sok furcsaság van ebben a világban, ami körülvesz bennünket, de, mondhatom, az egyik legelképesztőbb az, ahogyan olykor a kibékíthetetlennek látszó ellentétek találkoznak a végeredményben. Itt van rögtön az önkínzás jelensége: az az eset, amikor az ember szánt szándékkal okoz fájdalmat magának. Az ilyen cselekedetekre hajlamos lelki alkatot szokás manapság – egy másfél évszázaddal ezelőtt, egyebek között Budapesten is élt író szellemiségét megidézve – „mazochisztikusnak” nevezni....

A BDSM lényege VI.
Általában türelmes és empatikus embernek gondolom magam. Rendszerint könnyen túllépek vélt vagy valós sérelmeimen: a legtöbbször percek alatt elfelejtem a dolgot. De legalábbis ritkán neheztelek sokáig valakire, vagy – pláne - forralok furfangos bosszút magamban ellene. Én is jó adag problémát okoztam már másoknak – emlékeztetem magamat korholón botlásaimra – úgy illik hát, hogy ilyenkor nagyvonalú legyek. És ez általában működni szokott. Egyetlen esetet leszámítva: ha az illető, akire...

A szenvedély rémei
"A női nem általában nem ismer sem szánakozást, sem aggodalmat a szenvedély rémei miatt; nyilván sokkal otthonosabb ebben az elemben, mint a férfi, akitől természeténél fogva mindenképp idegen, s akit a nő mindig bizonyos gúnnyal és kárörömmel fogad ezen a területen. A férfi egyébként meg is köszönné a szánalmat és az aggódást. (...) Foga vacogott. Egyik lábát kihúzta a recsegő kosárszék alól, mialatt csapongott, s ahogy ezt a lábát előbbre tolta, a másiknak a térde már a padlót érte,...

A BDSM lényege V.
"Más alkalommal vacsora közben a felhőtlen égben lenyugodó nap sugarai a jó orosz asztalra hullanak. A verandaajtók és ablakok előtt összehúzták a függönyt, de valahol rés tátong, s a hűvös, de vakító vörös fény azon át hatol be, egyenesen Madame Chauchat fejét találta el, s ő a jobbján ülő, horpadt mellű honfitársával beszélgetve, kezével ernyőzi ellene szemét. Alkalmatlanság, de nem éppen súlyos, senki sem törődik vele; akit érint, talán maga sincsen tudatában a kényelmetlenségnek. De Hans...

A BDSM lényege IV.
"Mikor leértek, Mihály elment a főpostára; ide címeztették leveleiket, amióta Velencét elhagyták. Az egyik neki címzett borítékon megismerte Pataki Zoltánnak, Erzsi első férjének az írását. Talán olyasmi van benne, amit Erzsinek nem kellene elolvasnia, gondolta, és leült a levéllel egy kávéház elé. Íme, a férfi-szolidaritás, gondolta mosolyogva. A levél így szólt: Kedves Mihály, jól tudom, kissé émelygős dolog, hogy hosszú és barátságos levelet írok neked, miután "elcsábítottad és...

Két különös íróról
Mintha lenne valami elszakíthatatlan kapocs az ún. szadomazochizmus és az irodalom között. Hiszen már maga a fogalom két író nevének összeolvasztásával jött létre: a XVIII. században élt francia márki, Donatien Alphonse François de Sade a szadizmus, míg jó egy évszázaddal később alkotó kollégája, Leopold von Sacher-Masoch a mazochizmus névadója. De azon kívül, hogy mindketten tekintélyes mennyiségű írásművet hagytak hátra maguk után, túlságosan sok közös vonást nem találunk bennük. Egy világ...

A flagellánsokról és a bűntudat érzéséről
Míg melegfelvonulások alig néhány évtizede vannak csupán, a BDSM-pride ennél jóval régebbi múltra tekinthet vissza. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint ugyanis ezek a menetek szervesen hozzátartoztak a 14. századi Európa látványához, valahogy úgy, ahogy a mostanihoz a mindenfelé eldobált elektromos rollerek, vagy a végeláthatatlan, csigalassúsággal csoszogó kocsisorok. Egy korabeli szemtanú pl. így számol be e bizarr jelenségről: „A pestisjárvány kezdetén Németországban a lakosság...

A BDSM lényege III.
- Ezt én nem szeretném. Ez túlságosan sok nekem. - Mert nem veszed komolyan. - Nem erről van szó. Csak egyszerűen sok. Ez teljesen lehetetlenné tenne egy csomó dolgot. - Te csak játszani szeretnél. De én ebből kinőttem már! - Sosem említetted, hogy ennyire fontos neked a pénz! - Semmit nem értesz! Nem a pénz a fontos! - Ahhoz képest… - Hallgass! A pénz csak eszköz, amit egy csomó jó dologra lehet használni. Szánalmas dolog a pénzt önmagáért szeretni. Emlékszel a Kis hercegre? - A...

A traumáról
Még gyerekkoromból emlékszem egy novellára, ami egy olyan férfiről szólt, aki nem tudott felejteni. Minden dolog, amiről egyszer tudomást szerzett, kitörölhetetlenül beégett memóriájába. Helyesebben szólva, csak egyféleképpen szabadulhatott meg az emlékeitől: ha részletesen leírta azokat. Így aztán meglehetősen fáradságos és kényelmetlen élet jutott osztályrészül neki: időről-időre ki kellett írnia magából mindazt, amit nem akart már tovább cipelni magában. A metafora jelentése...

A BDSM lényege II.
- Mindjárt indulnom kell. Tetszem neked? - Igen, nagyon csinos vagy ma. Jól áll neked ez a zöld ruha. - Igen, én is azt hiszem. De nem miattad vettem fel. - Nem? - Megismertem a napokban valakit, aki nagyon megfogott. - Valóban? - Igen. Te nem ismered őt. Igazából én is alig. De remélem, hogy ez hamarosan megváltozik. - Értem. - Ha minden jól megy, ma is találkozni fogunk. - De hát én azt hittem… - Mit hittél? - Hát, arról beszéltünk, hogy két hónapig, ha.. - Nem mondtam biztosra…...

A BDSM lényege
- Tehát először szidjalak össze? - Igen, így kéne elkezdeni. - Rendben van, ez nem lesz nehéz. Egy csomó dolog miatt meg szoktam haragudni rád. Például, hogy mindig bent hagyod a poharat az asztalodon, vagy elfelejted levinni a szemetet… - Nem, nem, ez így nem lesz jó! Az teljesen kizökkent, ha ilyenekkel jössz. Inkább találj ki valami mást! - Hát jó, akkor majd gondolkozom ezen. És akkor utána parancsoljak rád, hogy csókold meg a csizmámat? - Nem, az később jön! Előbb küldjél a sarokba!...

BDSM és önismeret
Az – azóta már bezárt - Vidámparkban az Elvarázsolt Kastélyba belépve először is egy tükörteremben találta magát az ember. Mindenféle tükör volt ottan, de mindegyik torzított: az egyikben kövérnek, a másikban soványnak, a harmadikban magasnak, a negyedikben törpének láthatta magát az, aki belepillantott. Mintha megannyi karikatúrával plakátolták volna ki a falakat: abszurd karikatúrákkal bent tartózkodóról. A jó karikatúra sokat elmond arról, akiről készítették. Ugyan kiemeli, és képtelen...

Vonzalom és agresszivitás
A teniszpályán két lánnyal is találkozom, akivel ezelőtt sohasem játszottam még. De ég és föld a kettő! Kinga maga a megtestesült agresszivitás. Minden labdát megtámad, minden lehető alkalmat igyekszik kihasználni, hogy a leggyorsabban lezárhassa a menetet – ahogyan az a Nagy Könyvben meg van írva. Kellemetlen, ha nem is legyőzhetetlen ellenfél – ehhez azért jóval nagyobb labdabiztosság kéne: időről-időre belebakizik az ütésekbe, így aztán, ha elég türelmesen játszik ellene az ember,...

Tease and Denial
Két barát beszélget: - Én soha nem verem meg a kutyámat – mondja az egyik. Ha véletlenül rosszat tett és mégis meg kell büntetnem, akkor szájkosárat teszek rá, és bezárom a kolbászok közé. (https://topviccek.hu/vicc/ez-is-egy-megoldas-2/ )