Ébredés

Megébredsz. Ránézel a melletted nyújtózkodó személyre. Nyomsz egy puszit az arcára és már fel is vetted az aznapi maszkot. Már rég nem szereted, nem úgy ahogy kéne, nem úgy ahogy azt megérdemli. Ő sem téged. Ezt mind a ketten tudjátok, de a beszélgetés napja sosem jön el. Lehet soha nem is szerettétek igazán egymást. De az elején jó volt, ott voltak a pillangók és amúgy semmi kivetni való nincs benne. Bebeszéltétek magatoknak, hogy más nem is kell, kár elszalasztani a lehetőséget és ez a kompromisszum nem is olyan rossz. De idővel mindenki rájött, hogy nem ez amit igazán akar. De akkor már keső volt és lépni nem mer senki. Kimész a mosdóba, elkezdődik a nap és a maszkok sora válltogatják egymást...

Másoknak hazudni nem szép, de néha szükséges. Magunknak hazudni viszont önpusztitó. Életünk legfontosabb kapcsolata saját magunkkal van. A nap 24 óráját ebben a kapcsolatban töltjük. Fontos, hogy őszinték legyünk itt. Ezt akarom, erre van szükségem, ez a jó nekem. Semmi palástolás, semmi ürügy, csak a szintiszta, vad igazság. Még ha néha nehéz is. Néha elengedést igényel, válaszok és lezárás nélkül. Az pedig sosem egyszerű. Néha nemet kell mondanunk olyan dolgokra amikről azt hittük, hogy a boldogsághoz vezetnek. Néha a mélybe kell ugranunk biztonsági háló nélkül, anélkül, hogy ott lenne a jobb dolog a láthatáron. Simán azért mert ami van az nem jó, az ember akivel vagyunk az nem a megfelelő, az élet amit élünk az nem az amit szeretnénk. S ilyenkor megcsap a valóság és választás elé kerülünk, vagy maradunk a megszokottnál ami ugyan nem jó, de ismerjük, vagy megadjuk a legetőséget magunkak, hogy olyan életet épitsünk amilyet mindig is megálmodtunk.

De hogyan is jutottunk ide? Kis, látszólag jelentéktelen hazugságok sokaságával. "Nem az a férfi akire igazán vágyom, de nem bánt, kenyeret tesz az asztalra, jó barát." " Nem szeretem a munkahelyem , de jó a fizetés." " Mást szeretnék az ágyban, de nem lesz semmi ha lemondok róla a meglevő párkapcsolatom érdekébe." S ezeket a hazugságokat ismételgetjük folyton, mert nem hisszük, hogy megérdemeljük vagy hogy számunkra igazán elérhető az amire szivünk vágyik. Ismételgetjük, félünk és egyre több kompromisszumot kötünk, egész amig egy nap megébredünk és egy ismeretlen személyt látunk a tükörbe.