"Azon gondolkodott, hogy mi lett volna belőle"
Kedvenc zenekarom egyik száma, ami végig kísér.
Minap hallgattam és elgondolkodtam bizonyos dolgokon.
Ha meghozok egy döntést amiről úgy gondolom, hogy így lesz jó, akkor mégis miért szenvedek tőle???
A férfi és a nő kapcsolata miért olyan bonyolult, vagy csak mi tesszük azzá???
Áldozatokat hozunk, áldozatokká válunk vagy azzá generáljuk magunkat???
Megismertem de nem akartam találkozni.
Találkoztam de nem akartam közel engedni.
Közel engedtem de.....
Elhittem magamról, hogy ÉN leszek a változás az életében és elhittem róla, hogy Ő pedig az enyémben, de nem így lett.
Az élmény amit átéltem egyedi és talán ismételhetetlen.
Minden tökéletes és szép volt, minden perce élvezetes. Mégis megfosztom tőle magam, mert nem lehet csak az enyém.
Rájöttem, hogy a birtoklási vágyam irányában hatalmas, ami ismeretlen érzés számomra.
Nem tudok osztozni rajta és nem is akarok, így inkább nem kell.
Eltaszítottam mert mindent akartam. Visszafordíthatatlan
Hiba ez???
Azóta is ezen rágódom, hogy lehet időt kellett volna adni a dolognak, hogy megérjen de ott motoszkál az a gondolat is, hogy mi van ha nem megérik hanem elrohad mert romlott, férges...
Jobb most lezárni mert fájdalmas ez most is, később úgy gondolom még fájdalmasabb lenne
mert nem a válaszok nőnek, nőnek meg olyan nagyon
hanem az élet lesz egyre, egyre nagyobb vadon
és hogy egy másikba kéne, kéne most átmenni
fűbe kapaszkodva, vagy fával átevezni
SmPixie.com - BDSM partner seeking, dating and community portal
By accessing the site I certify that I am at least 18 years old and I have the right to view sexually explicit sites.
I agree that the site has a strong sexual nature. By accessing the site, I declare that I won't be harassed by sado-mazo, fetish, sexuality or other images, writings etc.
Comments (2)
hanem az élet lesz egyre, egyre nagyobb vadon
és hogy egy másikba kéne, kéne most átmenni
fűbe kapaszkodva, vagy fával átevezni