A fehér szoba

Egy férfi ült a fotelban, sötétkék öltönyben és ingben. Bal keze az asztalon nyugvó whiskys poháron, benne barnás ragyogó prémium alkoholféle. Nyugodtan ült, nem sietett sehova. Már nem sok dolog tudta meglepni az életben, hatalma bebetonozottnak tűnt.

A nő vele szemben, a modern stílusú kanapén ült, illetve inkább kissé elfeküdt, egy sokat láttató, rövid, királykék ruhában, amely így felcsúszott. De pont ez volt a cél... a kezében ő is egy poharat forgatott.

-Engem nem fogsz megölni, mint azt a másikat? - már ahogy kimondta, megbánta. Fölemelte eddig hátrahajtott fejét, hogy jobban észlelhesse a másik reakcióját.

A férfi fanyar, cinikus félmosolyra húzta a száját. Kaméleonszemeivel mereven nézte a nőt, mintha keresztül akarná döfni. Nem válaszolt. Egy perc múlva felhajtotta maradék italát is, a pohárban megcsörrentek a jégkockák, ahogy letette.

-Vedd le a ruhád. - mondta végül, alig hallhatóan, de a nő számára jól érthetően.