Blog - Kicsilany121

Filter to this month: 2025. 10.

Alkalmas ismeretlen
A középiskolában emelt matek-infóra jártam utolsó két évben. Nagyon érdekes a bennem rejlő ellentét, hisz ezek után bölcsész lettem az egyetemen, máig nem érti senki, hogy miért, pedig „milyen szép gazdasági pálya álhatott volna előttem”. Idén viszont befejezem az egyetemet, és most, hogy a végéhez közeledik ez az időszak, gyakran gondolok vissza arra, hogyan is kerültem ide... Néha még mindig megmosolygom, amikor valaki rákérdez, hogyan lettem „matekosból” bölcsész. De azt hiszem, mostanra...

Csak folytatni, ott, ahol legutóbb abbahagytad
Van az a pont, amikor az ember egyszerűen belefárad. Nem a munkába, nem az egyetembe, nem az emberekbe, hanem az ismerkedésbe. Pontosabban: az online ismerkedésbe. Van az a pont, amikor már nem arról van szó, hogy nincs kedved randizni, vagy hogy nem találsz senkit, aki érdekelne. Hanem egyszerűen… elfáradsz. Belül. Belefáradsz abba, hogy mindig újra és újra el kell kezdeni. Elölről. Mindig elölről. Belefáradtál abba, hogy minden egyes „match” után újra és újra el kell kezdeni elmesélni...

Vágy és vád
A gyors zenére kábultan vonaglott a lány teste, mint a folyó sodrása. Nem részeg, még csak becsiccsentve sem volt talán, de mennyire jó érzés egy pillanatra megfeledkezni testéről. Arról a testről, ami pillanatnyilag jobbra meg balra ring. Amire rásimul a fehér, mélyen dekoltált póló, és a combközépig érő fekete szoknya. Mennyi mindent rejtenek ezen ruhadarabok: gömbölyű keblet, széles csípőt, karcsú derekat. Egy kéz simul a lány derekára, mértani pontossággal követve derekának ívét,...

Amikor majd a másik oldalon leszek
A gimnázium alatt még hittem, hogy a bizalom és az őszinteség valami magától értetődő dolog. Hittem, hogy ha valaki azt mondja: „szeretlek”, akkor azzal együtt azt is jelenti, hogy hűséges lesz, tisztel, és nem keres mást a hátad mögött. Hogy amikor fogalmat teszünk, hogy „örökké, egyészségben – betegségben, jóban – rosszban együtt, míg a halál el nem választ”, az nem csak egy jól hangzó frázis, hanem egy életre szóló eskü, ami a halálod pillanatáig kötelez. Azt hittem, hogy az ember azért...