Előző évad

Te hallod! Sorozatot kéne forgatni az életedből.

Simán meggazdagodhatnánk ennyi plot twistből.

És ezt nem csak egy barátom mondta, hanem a pszichológusom.

Nem az, amelyik cigi szünetet kért, hogy fel tudja dolgozni a történteket,

Hanem az, amelyik segíteni akart átírni a történetet.

Mert nem létezhet az, hogy valakivel ennyi dolog történjen egy hónap alatt. 

Persze nem te vagy a hibás, ne okold magad.

Mondta ezt decemberben, mikor elmeséltem neki, hogyan váltak külön útjaink.

Persze előtte elmeséltem, hogy az élet már többször megforgatott a centrifugában.

Hogy hogyan lopták el a bankkártyaadataimat Amerikában,

Hogy szorítottak kést a torkomhoz a szomszéd szobában.

Hogy miért volt 3 exem is börtönben,

Hogy hogyan szűnt meg egymás után 3 munkahelyem,

Meg hogy átmenetileg most miért kell a főnökömnél élnem. 

Meg hogy életem szerelme hogyan akarta megkérni a kezem,

Majd hogyan állt elém másnap azzal hogy nem tudja mi az a szerelem,

Ezért inkább szakítani akar velem.

Hogy aztán megdughassa a legjobb barátnőmet, meg 128 másik lányt.

Az adatok a 2025 decemberi statisztikára értendőek és elég pontosak.

Szóval elmondtam a pszichológusnak,

hogy mindezek után jelenleg sem ismerkedni, sem kötődni, sem megnyílni nem szeretnék

– sőt, lehetőleg deklaráltan kerülném az emberi kapcsolatokat.

10 pont ha eltalálod a hasát 

50 pont ha eltalálod a fejét

100 ha összetöröd a szívét

Extra bónuszpont, ha az alany eleve úgy érzi, hogy ő senkinek sem elég,

Van akinek túl sok, másnak meg túl kevés

Meg hogy vele „valami baj van”, 

és mélyen belül meg van győződve róla, hogy a normális, tiszteletteljes bánásmód csak egy városi legenda.

Na Ja. 

Eltelt közben 2 hosszú év.

És akkor jöttél te. 

Pusztán csak futólag, egyetlen évad erejéig. 

Pedig szentül akartam remélni hogy te maradsz a sorozat végéig. 

Megmutattad, hogy tényleg létezik minden, amiről azt hittem, hogy csak illúzió.

Hogy tényleg létezik olyan, akivel “csak lenni” is jó.

De mint minden más is, ez is elmúlt egy pillanat alatt,

Persze, nem te vagy a hibás, ne okold magad.

Egyszercsak azon kaptam magam, hogy egymás vállába hajolva zokogunk.

Hogy rengeteget beszélünk, de közben semmit sem mondunk.

Elfogyott egy pohárral

Majd még eggyel és még eggyel 

Elsodort egymástól a félfehér füstfelleg, 

Amit nem bírt befogadni a tüdőnk.

Mi pedig tudtuk, hogy kettőnk

Között csak az űr állandó,

Te mégis úgy néztél rám, mintha az egyetlen valóság lennék, ami még élni tanít.

Két pohár bor alatt megbeszéltük, hogy miért nem működik ez köztünk, és hogy most szétválnak útjaink,

De valahogy egyikünk sem indult el haza. 

Te nagyon kedvesen elmondtad 

Hogy tökéletes feleség alapanyag vagyok, DE

Mindig van egy kibaszott de. 

A tied éppen az volt, hogy nem érdemelsz meg.

Én pedig elfogadtam. 

Ott és akkor azt hiszem hogy kurva nagyot hibáztam.

Elszalasztottam egy lehetőséget amikor a legközelebb álltam egy boldog élethez.

Mert tökéletesek voltunk együtt, ezt beismerted te is,

Te akkor magadról gondoltad, én pedig magamról, hogy én vagyok kevés.

És csak ültünk még 4 órán keresztül abban a Szilléri sugárúti kiskocsmában, amibe nem tudtam hogy később majd visszajáró vendég leszek, 

viszont ez egy másik, sokkal de sokkal hosszabb történet.

Miután kimondtuk, hogy vége, sokkal könnyebb lett a beszélgetés

Mintha minden gát és feszültség egyszerre leomlott volna,

És nem éppen az egész életünk hullott volna darabokra.

Bár bevallom, lehet hogy a sok üveg bor tehet róla.

Őszinte mondatok lengték körbe a szobát,

Mindkettőnk óvatosan kortyolgatta a borát.

Én édes, te száraz 

Te a szemem nézted, én meg a szádat,

És csokkal váltunk el egymástól, egyféle búcsú gyanánt. 

Sosem volt még ennyire nyugodt szakításom

Semmi dráma, semmi veszekedés,

Csak egy túl hosszúra nyúlt érzelmes ölelés.

A 10-es trolin zötykölődtem hazafele

Nem tudom, hogy kinek marad legalább 2 agysejtje 4 üveg után,

De az enyémek azon dolgoztak, hogyan tegyem egyik lábam a másik után.

Kitöröltem a számod, és megpróbáltalak elfeledni

De sajnos a számok sorrendjét nem tudtam a fejemből kiverni. 

Ez volt köztünk anno az utolsó kontakt

És eltelt azóta 9 hónap.

Közben nálam lefutott egy újabb kapcsolat,

Összeköltözés, közös cicák, tervek a jövőre,

De véget ért ez is, ugyanott vagyok mint előtte.

És most 9 hónappal később újra láttalak

Bennem pedig megfagytak a ki nem mondott szavak.

A sors újra össze sodort minket egy új epizód erejéig

Hiszen persze, megint nem maradhattál a sorozat végéig.

Az életem egy elcseszett romkom, 

és ha nem figyelsz a heti updatemre 2 percig, lemaradsz 3 teljes évadról.

Vannak karakterek, akik felbukkannak majd eltűnnek,

Vannak akik életre szóló sebet ejtenek.

És vagy te, aki 9 hónap után újra előkerülsz. 

Mintha az élet azt tesztelné, hogy tanultam e már a hibáimból. 

Ugyan dehogy.

Ugyanúgy elvesztem a szemeidben, ahogy előtte,

Ugyanúgy kiskamasznak éreztem magam, pedig már felnőttem.

Beszélgetünk? Igen.

Feljössz? Igen.

Itt alszol? Igen. 

Egyetlen pillanatig azt éreztem, mint 9 hónappal ezelőtt, 

Pedig a kapcsolatunk már akkoriban is hamar eldőlt. 

Most mégis adtunk magunkból egymásnak még egy kis darabot, 

Hogy ugyanúgy érhessen véget, mint anno legutóbb. 

Én édes, te száraz 

Te a szemem nézted, én meg a szádat,

És csókkal váltunk el egymástól, egyféle búcsú gyanánt. 

Faszért nem tudom megszakítani a hülye sémám.

A bor legalább jó volt, simogatja a lelkem, 

Hogy még egyszer újra melletted ébredhettem. 

S ha tartjuk a sémáinkat találkozunk majd újra,

Ha nem a következő évadban, akkor 9 hónap múlva.