Okos Nő lévén és mikor a káosz,vagy/és az esetleges önvád is csitul,tudsz már figyelni befelé is hamég nincs is teljes csend...az úton történt eseményeket érdemes fantázia úton és időben még sokszor átélni és a választ kik nemértik,nekik Önmagad fogod tudni az okot megválaszolni is.
Geronimo, ezt pont egy sebzett szívű Nőtől kérdezed meg???
Sajnálom, és bántani sem szeretnélek, de a Nők (alap esetben, a génjeik miatt) úgy vannak kódolva, hogy elsőre magukban keresik a hiba okát.
Szerinted Kedvesdomina tudna most reális választ adni saját maga ostorozása nélkül?
Kérlek!
Itt nem lehet okosat mondani, hisz nem érezhetjük a TE fájdalmadat, a TE veszteségedet. Itt most mindenki CSAK segíteni szeretne, de sajnos ebben CSAK magadra számíthatsz.
A barátok sokat segíthetnek, de a sebeket magadnak kell tudni begyógyítani.
Ehhez kívánok nagyon sok erőt kedves Kedvesdomina! :)
Akik láttak minket együtt, azt mondják, nagyon boldognak láttak minket! Nem értik, hogy történhetett ez, hogy ő egyik pillanatról a másikra kilépett.
Deleted user
#54930 | 2013. 11. 24. 14:15
Igen, így igaz...
Beszélgettem 90 éven felüli éves emberekkel, és azt láttam, hogy ELÉG volt már nekik, a halálra VÁGYTAK. Tehát vágyták (várták) a halált. Igaz, nem azért mert gödörben voltak.. Ők már elfáradtak... De ez a fáradtság megjelenhet egy 40-50 éves embernél is.
Egyfajta gyász időszaka kinél milyen hosszúnak kell
lennie,azt normális keretek között és időben hagyni kell dolgokat
feldolgozni és elraktározódni is.Olyan időszaka van/létezik,hogy sose hagy nyugodni..
De ha a kiégés nagyon mély,nem sikerül egyedül kimászni abból a gödörből,a mai világban se szégyen szakember segítségét ígénybe venni.
Bonyolult ez..
Ha belegondolunk, akkor az öngyilokhoz is kell egy erő, egy elszántság,és nem is kevés.
És igen, erősnek kell lenni ahhoz, hogy az adott helyzetben ne tedd meg. Végső soron azonban veszíteni fogunk a halállal szemben, úgyis győzni fog a végén.
Én biztos nem. Mondom most, de a jövőt nem láthatom.
Valóban létezhet olyan mélység, amiből nem lehet kiszabadulni, amikor a szárnyak, amik reptettek, letörnek és nem tudsz kirepülni a gödörből.
Olyankor kell erősnek lenni! Nagyon erősnek!
Ha fehér holló volt,akkor mindig okkal száll tova,
de vigaszod legyen,hogy mikor már nem számítasz rá
visszatér megint.Igen addig marad egy feldolgozatlan szinte tragédia,szinte pótolhatatlannak látszó/érző űr.
Egyébként a blogod minden sorát értem és igaznak is vélem,
de hát valóban ebben rejlik az igaz szerelem kulcsa is .. olykor..
..fel a fejjel s lélekkel ki fog még sütni az a napocska..
Deleted user
#54909 | 2013. 11. 24. 12:01
Az a legnagyobb ostobaság a földön!
Ilyet sosem tennék.
Ez igaz, belehalni nem szabad. Túllépni kell, de elfelejteni sosem.
Deleted user
#54905 | 2013. 11. 24. 11:43
Sajnálom!
De tudom itt bármilyen szó nem enyhíti a fájdalmadat, azt a fájdalmat, amit a szerelem, a szeretet "halála" jelenthet.
Ebbe valóban bele lehet halni, minden nappal kicsit jobban addig, amíg nem tudod magadban bezárni és elfogadni (ami nehéz a szerelmes szívnek) a végét.
Kívánom hamar, nagyon hamar sikerüljön magad újra talpra állítani.
Gondolhattam volna hogy ez a helyes válasz...
Egyébként ez tragikusabb mint a halál, ugyanis itt megmarad egy belső reménykedés, egy sóvárgás-vágyakozás hogy talán visszatér a fiú. Viszont a halál esetén ezek az érzelmek nincsenek ott.
Nem mondanám tragikusnak. Út mindig van, csak keresni kell.
Deleted user
#54895 | 2013. 11. 24. 11:04
Az első reakcióm az összezavarodottság volt.
Most, hogy olvasom a többi hozzászólást, még jobban össze vagyok zavarodva.
Ahányan, annyiképpen értelmezzük az írást.
Mindenkinek jelent valamint, valami mást és ez így van jól.
Talán épp a vége az egésznek lehet tragikus.
Épp ezért a baj, ha vége!
Deleted user
#54894 | 2013. 11. 24. 11:03
hmmmm
Hibernated
#54893 | 2013. 11. 24. 11:01
nem a halál..
van még egy lehetoseg..csak még nem találtátok ki.
hmm..ez biztos nem en vagyok.
en adott esetben birtokolni akarok. Hatarokat megszabni, parancsolni szeretek, de a legjobb, ha ezekre nincs szukseg, mert magatol is tudja, mi a helyes. ha olyasmit csinal, ami nekem nem tetszik, ha nem engedelmeskedik, akkor nem vagyok boldog.
Fogja a kezem, együtt haladunk az úton, nem szabja meg, hogy egészen közel hozzá, vagy kinyujtott karral megyünk, a fő hogy együtt megyünk. S mivel hagyja, hogy kinyújtott kézzel épp csak az ujjunk ér össze időnként, így mindig magamtól visszatérve nmegkarolom, s jó darabig így folytatjuk utunkat, egészen addig, míg nem távolodok ismét kissé.
SmPixie.com - BDSM partner seeking, dating and community portal
By accessing the site I certify that I am at least 18 years old and I have the right to view sexually explicit sites.
I agree that the site has a strong sexual nature. By accessing the site, I declare that I won't be harassed by sado-mazo, fetish, sexuality or other images, writings etc.
Comments (49)
Általában véve igaz, de ne végy rá mérget!
Bár már régi a bejegyzés, de tessék szeretni! :)
És utópisztikus.
Honnan jön a szerelem?
Bucsuzoul:
http://www.youtube.com/watch?v=km85F_GuloY
Én sem bántani szerettelek volna. :)
Nem bűntudatot akarok ezzel kelteni, inkább a kíváncsiság hajtott.
Sajnálom, és bántani sem szeretnélek, de a Nők (alap esetben, a génjeik miatt) úgy vannak kódolva, hogy elsőre magukban keresik a hiba okát.
Szerinted Kedvesdomina tudna most reális választ adni saját maga ostorozása nélkül?
Kérlek!
A barátok sokat segíthetnek, de a sebeket magadnak kell tudni begyógyítani.
Ehhez kívánok nagyon sok erőt kedves Kedvesdomina! :)
Beszélgettem 90 éven felüli éves emberekkel, és azt láttam, hogy ELÉG volt már nekik, a halálra VÁGYTAK. Tehát vágyták (várták) a halált. Igaz, nem azért mert gödörben voltak.. Ők már elfáradtak... De ez a fáradtság megjelenhet egy 40-50 éves embernél is.
lennie,azt normális keretek között és időben hagyni kell dolgokat
feldolgozni és elraktározódni is.Olyan időszaka van/létezik,hogy sose hagy nyugodni..
De ha a kiégés nagyon mély,nem sikerül egyedül kimászni abból a gödörből,a mai világban se szégyen szakember segítségét ígénybe venni.
Ha belegondolunk, akkor az öngyilokhoz is kell egy erő, egy elszántság,és nem is kevés.
És igen, erősnek kell lenni ahhoz, hogy az adott helyzetben ne tedd meg. Végső soron azonban veszíteni fogunk a halállal szemben, úgyis győzni fog a végén.
Valóban létezhet olyan mélység, amiből nem lehet kiszabadulni, amikor a szárnyak, amik reptettek, letörnek és nem tudsz kirepülni a gödörből.
Olyankor kell erősnek lenni! Nagyon erősnek!
de vigaszod legyen,hogy mikor már nem számítasz rá
visszatér megint.Igen addig marad egy feldolgozatlan szinte tragédia,szinte pótolhatatlannak látszó/érző űr.
Egyébként a blogod minden sorát értem és igaznak is vélem,
de hát valóban ebben rejlik az igaz szerelem kulcsa is .. olykor..
..fel a fejjel s lélekkel ki fog még sütni az a napocska..
Ilyet sosem tennék.
De tudom itt bármilyen szó nem enyhíti a fájdalmadat, azt a fájdalmat, amit a szerelem, a szeretet "halála" jelenthet.
Ebbe valóban bele lehet halni, minden nappal kicsit jobban addig, amíg nem tudod magadban bezárni és elfogadni (ami nehéz a szerelmes szívnek) a végét.
Kívánom hamar, nagyon hamar sikerüljön magad újra talpra állítani.
Egyébként ez tragikusabb mint a halál, ugyanis itt megmarad egy belső reménykedés, egy sóvárgás-vágyakozás hogy talán visszatér a fiú. Viszont a halál esetén ezek az érzelmek nincsenek ott.
A fiú hagyott el.
Tetszik, hogy nehezen találtátok ki. Nem gondoltátok volna.
.
.
Mint ahogy én sem.
Most, hogy olvasom a többi hozzászólást, még jobban össze vagyok zavarodva.
Ahányan, annyiképpen értelmezzük az írást.
Mindenkinek jelent valamint, valami mást és ez így van jól.
Talán épp a vége az egésznek lehet tragikus.
Épp ezért a baj, ha vége!
van még egy lehetoseg..csak még nem találtátok ki.
en adott esetben birtokolni akarok. Hatarokat megszabni, parancsolni szeretek, de a legjobb, ha ezekre nincs szukseg, mert magatol is tudja, mi a helyes. ha olyasmit csinal, ami nekem nem tetszik, ha nem engedelmeskedik, akkor nem vagyok boldog.