Betegen fekszem, mint egy megdőlt rendszer,
és az ágy lett az új kedvesem.
Pixie-t görgetem, reménykedve, hátha feljön valami érdekes —
persze az nincs, csak az üres posztok.
A kreativitásom karanténban.
Gyógyulok, csak az ihletem nem.
A kávém kihűlt, a teám sosem volt meleg,
most bezzeg nem hozza senki nekem.
Írnám, hogy van élet odakint, süt a nap,
de a kedvem offline.
A böngészőm kérdi, újratöltsem-e az oldalt,
mert most ő a mindenem —
bárcsak magamat is lehetne.
Az internet terjed, köhögök ezerrel,
fáj mindenem, a türelmem fogy.
Talán ez már a vég?
Egy férfi sose legyen beteg! :)
Comments (1)