Bullshit

Blogs » Blog - Janus70 » Bullshit
2018. 10. 03. 16:51 | Appeared: 1395x
Blogomban megjelent egy írás "Szeptember" néven. Többen reagáltatok rá, amit köszönök szépen. El is indult egy-két beszélgetés, ismerkedés.
Rossz szokásom a kíméletlen őszinteség. Erre neveltek, így szocializálódtam, ezen dolgok alapján élem életem, dolgozom.
Emiatt nem igazán vagyok híve a semmitmondó levelezgetésnek. Elég régóta vagyok fenn az oldalon, és mint a többségünk, én is viszonylag hamar lekapom az ilyen levélváltások mögöttes tartalmát.
A Hölgy, aki rám írt, ismerkedést kezdeményez, két mondatos leveleket küld az én részletes bemutatkozó levelem után. Talán számára is kezd a helyzet kínossá válni... Hírtelen a beteg kolleganője helyettesítése annyi energiát vesz ki belőle, hogy sajnos rám már nem marad ideje.
Tudok olvasni a sorok között... várok, majd udvariasan megkérdezem, engedjük-e el azt az ismerkedésnek sem nevezhető levélváltást... Rövid válasz érkezik... "engedjük el" Becsülöm benne, hogy mindezek után meg merte tenni ezt a "hatalmas" lépést. Elköszönök Töle... nem hagy nyugodni, ezért megkérdezem: Ha nem teszem fel a nagy kérdést, meddig levelezgettünk volna a semmiről? És természetesen mielőbbi jobbulást kívánok a kolleganőjének...ez talán kicsit gonosz volt tőlem, de nem bírtam kihagyni.
Rosszat tettem... jön a kioktatás... és az ezzel együtt járó automatikus letiltás...
Nem az elutasítás a gond...ebben szerintem mindenkinek van-volt-lesz része. Én sem lehetek senkinek szimpatikus...ezzel a megáltalkodott természetemmel nem is könnyű. :-)
A munkámban, az üzleti életben és a magánéletben is gyakran találkozom-találkoztam ezzel az attitüddel. Ültetjük a dolgot, lapítunk, tegye meg a másik fél a számunkra kellemetlen lépést. Ha a partner vérmérsékletétől függöen esetleg nem nekünk megfelelően reagál, még mindíg felháborodhatunk... megmondjuk neki a tutit, a válaszadásra esélyt sem adunk..

Comments (5)


Deleted user
#310817 | 2018. 10. 04. 19:12
Így már mindjárt más a leányzó fekvése. :-)
Deleted user
#310814 | 2018. 10. 04. 19:08
van abban valami, h hallgattassék meg a másik fél is ..

bullshit, bullshit .. de mi hajtja? :))
Deleted user
#310624 | 2018. 10. 03. 18:31
Én egy dolgot megtanultam az életem folyamán.
Ha egy nő vagy egy pasi egyszer komolyan kimondja, hogy vége vagy "engedjük el", akkor ott lépni kel és ágyő! Még ha rossz is, meg ha fáj is.
Mert annak oka van! Nem véletlen.
Lehet még egy ideig szenvedni persze és szépíteni a dolgot, csak teljesen felesleges.
Jobb emberként lelépni mint állatként viselkedni. Jó dolgok már úgysem fognak születni.
Kivéve ha egy domina kutyaként nevel.:):):)
Na jó...az utolsó mondat poén volt.:)
Deleted user
#310620 | 2018. 10. 03. 18:00
Azt gondolom, ez a felület itt a Pixin nem alkalmas a túlzott részletességre.

Ha a hölgy komolyan gondolta volna, beszélget Veled érdemben. Sőt továbbmegyek: kiléptet benneteket a Pixie keretei közül, és élőben folytatjátok...

A névtelenség, arctalanság homályából ki kell lépni.
Aki nem tesz felé lépéseket, attól el kell köszönni...
Ez egy ilyen hely.
Egy ilyen virtuális... :-)
Deleted user
#310618 | 2018. 10. 03. 17:55
Sosem szerettem a semmitmondó, izzadtságszagú levelezéseket. Hamar meg szoktam szakítani ezeket, túl lusta vagyok fenntartani a semmit. Nem is értem, ki leli örömét a semmiben?
Ami pedig a lapítást illeti, szívből gyűlölöm, ritka dolgok egyike, ami kihoz a béketűrésből :)