Az irányításról kérdeznék

Ez a Te igazad Drága:-) Másnak meg más..
Mindegyik éppen ugyanúgy jó..:)
A legnagyobb hiba, amit valaki elkövethet -és amit annak idején én is elkövettem-, hogy megakar felelni az elfogadott normáknak.
Mindenkinek meg kell találnia a maga igazságát, és azt az embert, akivel ezek nagyjából egyeznek:)

A subnak az a feladata, hogy Nekem, a DOM-nak, jó legyen a kedvem.
Ha ez nem sikerül, akkor nem volt eléggé jó ebben, tehát, meg kell büntessem.
Az meg már rajtam áll, hogy eltekintek-e a büntetéstől, vagy nem, mint ahogyan az is, hogy mi a büntetés.
Ha azzal tud megfelelni, hogy önállóan cselekszik, akkor azt kell tegye. Ha azzal, hogy rám vár bizonyos döntésekben, akkor várjon meg vele.
Ez pedig kialakul egy "együttélős" kapcsolatban, mert az nem csak a BDSM-ről szól.
Én legalábbis ezt tapasztaltam, ezeket gondolom. És elfogadom, ha másnak más a véleménye.

Nos vanília párkapcsolatban gyakorlott vagyok 3 élettársi és 1 házastársi kapcsolat után , de d/s -ben még nem éltem . Na ezért érdekelne ez engemet ennyire.

Úgy lesz az igazi, ahogyan a legjobban érzed magad a bőrödben..:) Tökmindegy, hogy más hogyan csinálja...az a lényeg, ahogyan neked jó:-)

Én sem vagyok még ezen a "szinten", ha ez egy "szint", amiről silk ír. Párkapcsolati DS-ről nekem is vannak kérdéseim. Éltem már pár (db) kapcsolatban. Ds-ben és vanilíában is. Együtt és külön lakva is.
Azt gondolom jelenleg, hogy a vanília kapcsolataimban több dominancia-leosztás volt, valahogy a DS kapcsolataimban a játék és az élet "elkülönült", a párjaim meg szeglnyek azt kérdezték, hogy "miért, nem vagyok elég szubmisszív?".
De velük nem úgy bántam, ahogy a szolgákkal, annyira nem.

Kivéve a switch kapcsolataimat. Ott játék és valóság egybeillett...

Nagy kérdés nekem is ez, nekem sem természetes, sokat filózom ezen. (jó, annyira nem, és eleve elemző típus vagyok).

Annyira kevés DS párt ismerek, akik együttélnek, talán róluk lehetne példát venni...vagy tőlük kérdezni, hogy ők hogyan csinálják, hogy tudjam, hozzájuk képest én hogyan csinálom...

Ne vedd a szívedre...mindenki tesz fel (magának) hülye kérdéseket..aki mást mond, az hazudik:-)

Magyarra fordítva , ne kérdezzek hülyeségeket . Nos köszönöm , ezt megkaptam , be is osztom ma estére . D

Értem mire gondolsz. Amikor ide csöppentem, én is elfilozofálgattam ilyen csacskaságokon.. De tudod, Kedves, mikor majd úgy érzed, hogy minden a maga nemes egyszerűségében természetes, akkor fogod tudni teljes mélységében megélni a vágyaidat...és nem teszel fel magadnak ilyen kérdéseket..:)

Ebben tökéletesen igazad van , én úgy nagy általánosságban gondoltam

A válasz pedig egyszerű... Pontosan annyi fér bele, ami mind a két félnek jól esik. Sem több, sem kevesebb:)