Okoshűtő, de a hatalom az enyém. Még.

Vettem egy Okoshűtőt.

Nem mintha hülye lett volna a régi csak halk és megbízható.

Tehát nyilván cserélni kellett.

Amúgy nem ragaszkodtam az okoshoz, de ha már úgyis muszáj volt új hűtőt venni, gondoltam: haladjunk a korral.

Mi baj lehet?Csak azt nem gondoltam, hogy idegesíteni is fog.

Most meg van egy új hűtőm, ami tud WiFit, receptet ajánl, és figyelmeztet, ha kifogy a tojás.

A régi meg... csak hűtött. Micsoda lúzer.

Első reggel:

„Jó reggelt! Ideje reggelizni!”

Ne nevezz meg, te hideg IKEA-robot. Nem vagy az anyám.

Másnap:

„Kevés a tej. Rendeljek?”

Rendelj életkedvet is, ha már úgyis megy.

Harmadnap:

„Ma brokkolit javaslok.”

Brokkolit? Te csak hűtsél. Ne ítélkezz.

És ha sokáig nyitva hagyom az ajtót, elkezd pittyegni.

Nem mint eszköz. Mint pszichológus.

Pittypittypitty = „Tényleg kell az a negyedik joghurt?”

Ha egyszer azt mondja:

„Nem kapsz pudingot, amíg nem csináltál tíz fekvőtámaszt”…

akkor dobozolom vissza.

Addig meg direkt nyitogatom.

Mert ez még az én konyhám.

Még...