A "Tetszel nekem és szeretnélek megbaszni." blogban leírtak teljesen megszokott, hétköznapi, a virtuális világban divatos megkeresések. Ha felfedezted az előző mondatban a három hibát, akkor minden rendben.
Kétségtelen, hogy vannak trollok és kisfarkú "nagymenők" akik így szobahuszárkodnak és árasztják el az internetet belső sötétségük vakító fényével. Ez sajnos a kisebbik probléma. Viszont a nagyobb, hogy vannak olyanok - felnőtt emberek -, akik ezt komolyan gondolják. KOMOLY megkeresésnek, ismerkedésnek, kommunikációnak. És látnak arra reális esélyt, hogy egy ilyen levélre pozitív, érdeklődő, huncut, életigenlő, "Olyan jó a szöveged, dugj meg!" válasz jön.
Ez sajnos nem csak a küldőt, mint személyt és karaktert minősíti, hanem kicsit társadalmunkat és a gondolkodásmódját. Mindent rögtön, a legrövidebb úton, a legkisebb erőfeszítéssel akar. Még A Nőt is. Az utolsó mondat nagyon hangsúlyos: még A Nőt is. És a Vele való kontaktot, kapcsolódást, egyesülést is a lehető legjobban le akarja butítani, megfosztani minden izgalmától és minden szépségétől.
Szomorúan hozzátenném, hogy ez a fajta mentalitás nem csak a vanilla társkeresők sajátossága. Nem véletlenül olvasod (olvasol?) minden második bemutatkozó adatlapon, hogy "csak értelmes levelekre válaszolok" vagy "ne küldj két szavas üzit", esetleg "Ha a levélben a faszodról küldesz képet, tiltalak!!!".
Nota bene: Ha eddig nem, vagy csak elutasító válaszokat kaptál a megkereséseidre, olvasd át az adatlapod és a leveleid! Nem lehetne rajtuk dolgozni, fejleszteni? Árnyaltabban és kifinomultabban kommunikálni? Vagy tisztességgel végigolvasni az adatlapját annak akinek írsz, ha már leírta a gondolatait? Írjunk, olvassunk, kommunikáljunk! Próbáljuk meg emelni a szintet és a színvonalat. Elsősorban a sajátunkat.
Comments (3)