Kora tavasz

Tavasz lesz. Hűvös még a levegő, nyirkos. A léptek lassúak, majd váltás és már futsz. Zihálsz. Nem mersz hátranézni, de érzed h mögötted van. Elesel. Magadtól, vagy fellökött. Belenyomja a fejd a földbe, érzed ahogy szakad a ruha, egészen belevág a bőrödbe miközben enged az anyag az erőszaknak és cafatokba esik darabokra. Belédhatol, liheg. Feszít, fáj, de nincs erőd kiabálni. Durván mozog rajtad...soha nem lesz vége...aztán mégis. Fekszel a földön, sírni sem tudsz...Hűvös a levegő, nyirkos az avar...ráragad az arcodra...