Családi trauma

Most egy egészen friss verset hoztam el. Egészen pontosan tegnap készültet.

Mindenki átveszi a családja kisebb-nagyobb szokásait. Ha egyik szülőd alkoholista volt, nagy valódzínűséggel te is az leszel például. Én is át vettem pár rossz szokást, ahogy testvéreim is és ez ihletett, valamint az amit az egyik szülőm mesélt a család múltjáról.

Családi trauma

Múltad elől nincs menekvés

Amit megtudsz, szívedbe vés

Azt kívánod üssenek fejen

Hogy felejtsd el, mit megtudtál ott helyben

De egyszerre kapaszkodsz is belé

Hisz így érted igazán ki, miért és mié

A családod múltja nem határoz téged

De a minta megmarad,

Te ezt próbálod megszűntetni végleg

Ugyanazon hibák, más sorozata

Ugyanaz a mocsok, más ruhájára ragadva

Soha meg nem szűnik, elkerülhetetlen

Csak enyhíteni tudsz

De árnyéka feletted lebben

Fiatalon mondogattad

Te más leszel mint ők

De végül észre vetted

Az árnyékot te feletted

Naivitásod levetetted

Rájöttél a minta áll te feletted

Bár nem oly erős, de éppen elég

Emberi kapcsolatokat felemészt

Ott rejlik apró tetteidben

Nézésedben, humorodban

Véredben és agyadban

De csak rejtett zugjaiban

Amikor végül te is úgy jársz

És magadon látod már

De a családod nem

Testvéreid, kikkel egy a véred

Bennük is ott van, érzed

De nem teszel semmit, csak nézed

Ők nem veszik észre, de te igen

Bár feleslegesen

Mert te így sem állsz ellen

Vonz téged, hogy tedd, csak tedd!

Ne küzdj véred ellen

Hisz oly nehéz a küzdelem

Sok más ellenséggel szemben

Sosem nyerhetsz önnönmagad ellen