2022. 01. 03. 14:50 | Appeared: 653x
Montaigne esszéinek olvasása közben két élményem volt. Az egyik megdöbbentő tapasztalásom, hogy egy több, mint 400 éve élt francia filozófust közelebb érzek magamhoz, mint a szomszédomat vagy a rokonaimat. Egyszerűen rendkívül inspiráló, ahogyan gondolkodik és a következtetései is szimpatikusak, szívesen barátkoztam volna vele. A másik a „nincs új a nap alatt” intenzív érzése, amivel ugyan eddig is tisztában voltam, de Montaigne gondolataival összevetve jelen társadalmunk problémáit még hangsúlyosabb a hasonlóság. Olyanokról ír, mint pl. a gyerekeket magoltatás helyett az összefüggésekre, az események mögött álló döntésekre és az emberi jellemek megértésére kellene rávezetni, a saját véleményük kialakítására és a kritikus gondolkodás fejlesztésére kellene őket buzdítani a száraz tények rájuk erőszakolása helyett; nemtetszését fejezi ki, amiért szinte bármiről lehet beszélni egymás között, kivéve a szexet; csügged a rohanó életmód, kapkodva evés szokása felett és példálózik a régiekkel, akik még nyugodtabban éltek, és rászánták az időt a hétköznapi dolgokra is.
Beláttam, hogy több száz év alatt semmit nem haladtunk előrébb ezeken a területeken. Ezért nem értek egyet Montaigne-nyel, amikor azt mondja, hogy az öregek halála és az új generáció felnövése a folyamatos fejlődés záloga, különben elmaradna az. Milyen fejlődés? Én ugyan nem látom. Helyette személyiségtípusokat és korosztályokat látok, akik minimum évszázadok óta lényegében ugyanúgy élnek egymás mellett, ugyanazok a problémáik egymással, ugyanazokat a kérdéseket teszik fel maguknak, ugyanazon tulajdonságok mentén választanak párt maguknak… Különben hogyan is szólhatna ma is akkora erővel Montaigne az olvasóhoz, mint korában?
Comments (2)
mert ha 400 éve folyamatosan egyre kevesebb időt fordítanánk pl. az evésre, akkor ma már egy perc alatt termelnénk be az egész napi élelmet.
hogy mit és milyen módszerekkel kéne tanítani az iskolában, az pedig ma sem hatékonyság kérdése. az iskola főleg kiképzőtábor, a jövő nemzedékének betörésére szolgáló intézmény. történik persze tudás átadás is, de az másodlagos.