Jutalom vagy csalódás?

Két nappal a negyvenedik születésnapja után találkoztunk másodszor. "Megünnepeljük együtt", javasolta viccelődve, de végülis tényleg valami ilyesmi lett belőle. Nincs vagánykodnivalóan magas alkoholtűrő képességem, de szerencsére egyikünk sem esett vállalhatatlan túlzásba. Rövid kis ruhájához jól is ment a magabiztos és humoros spicc. Aztán nála kötöttünk ki. Percekbe is beletelt, mire egymásnak estünk. Egy mozdulattal került le róla a kisruha és a melltartó, és kitartó melóba kezdett, hogy keményre szopja félmerev faszom: szopott állva, fekve, torokra vett, segget nyalt, állta a pofonokat. Irigylésre méltó és meglepő fantáziával próbált a kedvemben járni, aminek a nagyját sosem élem át, ha a pia nem halogatja a rég időszerű, visszafordíthatatlan erekciót.
Végül sikerült. Az egyik szokatlan pózban torokra vett pillanatban belemerevedtem a szájába. Az addig szopogatott faszom most maga jelölte ki útját a nő nyelve közt a torkáig. Kihúztam a szájából, térdre fordítottam, belemarkoltam vállába és csuklójára. Ágyékom csúszkált nyirkos fehér bőrén, és a kitartásával keményre dolgozott fasszal seggbekúrtam. Jól bevált kis segge volt, és nem tiltakozott, pedig biztos izzot már a puncija.
Ha újra visszajön, ez is kiderül.