Trollkodás vs. "Fotelbratkedés"
- VIP
- Has public albums
- Has public self pictures
- Has blog
Először is, mi a trollkodás?
Amikor valaki online beleköt mindenkibe, de élőben ... hát ő... élőben még senki sem találkozott vele, és nem is fog.
Na de mi a Fotelbratkedés?
Tudományos-hobby körökbe van egy kifejezés, a "fotelmérnök".
Az, aki otthonról a fotelben ülve nagyon meg tudja magyarázni, hogy a sziládhajtóanyagú rakéta fúvókája miért szakadt le, és szerinte mit basztak el, és ő tudta volna jobban is csinálni... de valójában, ha oda állítanák az autója felnyitott morotháztetejéhez, hogy cseréljen légszűrőt, még azt a villáskulcsot is fordítva fogná, ami nem is kell a légszűrő cseréhez.
Szóval a "fotelbrat" az, aki otthonról, biztonságos távolságból nagyon tud ám brat lenni, kötözködni, engedetlenkedni, piszkálódni és szúrkálódni. Élőben viszont ijedt tekintettel, és tágra nyílit kiskutyaszemekkel jelentkezik, hogy engedélyt kérhessen megszólalni.
Ez egy amolyan BDSM fantázia. Az a beteljesíthetetlen fajta. Amikor a sub álmodozik arról, hogy égetnivalóan szemtelen brat, de élőben nincs hozzá elég bátorsága.
Ohh én is gyakran bele esek ebbe a hibába...
Bár én inkább csak úgy fű alatt, magamban.
Nagyon el tudom ám dönteni, hogy mennyire rémesen rossz leszek, még előre ki is gondolom, milyen szemtelen beszólásokkal élhetnék, hogyan fogok nemszótfogadni, hogyan fogom dirrekt félreérteni az utasítást. Hogy miért? Mert néha szeretünk, csak úgy rosszak lenni, és megbűnhődni érte.
Szóval megvannak a tervek, megvan a hajlandóság, megvan a lendület. Végig az odaúton, és még az ajtó előtt is. Benyitok, kihúzva magam, határozott léptekkel megindulok felé, megállok előtte, megvan a szemkontaktus, a kihívó brat tekintet, a szóra(beszólásra) nyíló száj...
Aztán lassan tédre ereszkedek, hátra teszem a kezem, és csillogó szemmel felnézek. (és közben arra gondolok: "... mit is akartam csinálni?")
Comments (4)
A valóságban két (vagy több) ember kapcsolódásánál minden attól függ, hogy mi, hogyan történik, hogy hogyan reagálunk egymásra, ki, mit hoz ki a másikból...
Így van akivel magától jön a bratkedés, és van akivel szemben meg sem mukkan az ember...
BDSM két ember között létezik, egymáshoz való viszonyukat írja le... Csak valakihez képest lehet az ember Domináns, szubmisszív és brat is...
Mondhatom én, hogy szub vagyok, mert azt szeretem megélni, de csak egy olyan Domináns tehet azzá, akire így reagálok, akinek alá tudok rendelődni, csak vele fog működni...
Szóval a valóság mindig más, és mindig az emberek, a kölcsönhatásuk, mellette pedig az aktuális hangulat, érzelmi állapot és még sok egyűttható határozza meg a történéseket, nem a fantázia... Pláne nem fotelből...
Ezt a tábort erősíti még a fotelszub, aki elméletben nagyon szeret lehajtott fejjel térdelni, csak a gyakorlatban nem kel fel a kanapéról az Atyaúristen kedvéért se, ha neki épp nincs kedve, valamint a foteldom, aki elméletben szigorú ámde igazságos Ura és Parancsolója szubjának, csak amikor fel kéne fúrni a kötélszemet a plafonra vagy el kéne menni szexshopba megvenni már végre azt a nyomorult kurva bilincset, akkor mindig van valami fontosabb dolga (pl. meccset nézni), mert ő bizony nem fog mindenféle nyavalyás kis szubok kedvéért ugrálni.
Szóval szép dolog az elmélet meg a fantázia, de még szebb dolog, amikor ezeket valaki hajlandó tettekre is váltani; mely tettek olykor fárasztóak, komfortzónából kimozdítóak, áldozatokkal járnak.
Akinek nem kényszerzubbonya, ne vegye magára!