2014. 09. 29. 13:33 | Appeared: 1182x
A közelmúltban beszélgettem egy régi Hölgy ismerősömmel, és panaszkodott, hogy a pasija netsexelni akar vele. Nem értette, hogy miért? Hiszen szerinte kellően gyakran vannak együtt, és élőben amúgyis jobb. Ezzel a részével nem is szállok vitába. Azonban egyből eszembe jutott (ismét) egy régi kalandom, az első bdsm kedvelő netes ismerősöm.
Sok-sok évvel ezelőtt kezdtünk el a neten beszélgetni. Semmi sex, csak beszélgetés. Valamiért nem untunk egymásra, pedig a virtuális kapcsolatoknak igen hamar ez a sorsa. Hogy miért? Egész egyszerűen azért, mert az ember mindig többet akar. Nem elégíti ki, ha nem érintheti a másikat. Nem érezheti az illatát, a bőre puha bársonyát, ajkai mézédes ízét. Nem láthatja a pofon nyomát az arcán, vagy csak elképzelheti a válogatott mocskosságokat, amiket művelne. Kell a fizikai kontaktus és a gyengédség a vadság végeztével. Ezt való igaz, a virtuális kapcsolat nem tudja megadni. Azonban én erre úgy gondolok, mint egy táplálék kiegészítőre. Megvagyok nélküle, de ha kiegészíti, változatossá teszi az étrendem, és ebben az esetben még plusz élvezetet is nyújt, miért ne élvezzem?!
Visszakanyarodva a történetemhez, az említett Hölgyeménnyel végül sosem találkoztam személyesen. De több, mint 3 évig folytattunk mocskosabbnál mocskosabb verbális játékokat hol skype-on, hol az akkori Messengeren, hol mailben. Imádtam, hogy hallottam csattanni a tenyerét, mikor utasítottam, hogy pofozza meg saját magát. Mikor felszisszent, ahogy a vibrátort a seggébe dugta, mikor ezt parancsoltam, vagy mikor felsikoltott, ahogyan a forró gyertyaviasz a mellét érte, mert ezt kívántam meg tőle. De amit a legjobban szerettem (a megfékezhetetlen fantáziáján túl), az a munkahelyi sex volt. Ismered ezt az érzést? Mint mikor egy kapcsolat elején vagy, és teljesen egymásra hangolódtok. Minden percben csak falnátok egymást, és ezt munkaidőben sem tudod félretenni. Ráírsz a másikra, csak egy egyszerű kérdés: "Hogy vagy ma?" Aztán pillanatokon belül az következik, hogy mi van rajtad? És folytathatnám. Aztán észre sem veszed, és ott tartasz, hogy a kollégáidat bámulod, ugye nem látja senki a monitorod?! Mert ha ezt a rendszergazda meglátná... Az az izgalom, mint a kamasz, aki suttyomban dohányzik: "Csak a szüleim rá ne jöjjenek!" Mikor azon kapod magad, hogy az asztal alatt magadhoz érsz, és legszívesebben most azonnal kimennél a WC-re (már ha nálatok kellően kulturált ehhez a mellékhelység), hogy befejezd, amit elkezdtél. De nem tudsz (esetemben mert az álló farkamtól nem is tudtam volna kigördülni az asztal alól), így kénytelen vagy tovább olvasni vágyaid tárgyától a virtuális instrukciókat, s gondolatban már háromszor is elélveztél, de ő csak tovább írja, hogy mit tenne veled, te pedig egyre jobban és jobban kívánod, egyre jobban és jobban felhúz, de nem tehetsz ellene semmit, sőt, nem is akarsz. Akarod, hogy még jobban felcsigázzon, kívánod minden bizarr vágyát, s lassan a feladatodra sem tudsz már koncentrálni, teljesen kikészültél. S mindezt a tiltott gyümölcs élvezete okozta. Nem véletlen, Éva sem tudta megállni. Csak pechére a rendszergazda pont karbantartást végzett a gépén, és Éva lebukott. :)
A lényeg, hogy a cybersexnek igenis megvan a maga létjogosultsága. Fantasztikus élvezeteket tud nyújtani, ha kellően nyitott vagy, fantáziadús, nem ragadsz meg a végletekig részletekbe menő leírásokon, hanem elengeded magad, és megéled (ha pillanatnyilag csak virtuálisan is) a fantáziád.
Továbbra is azt tartom, hogy a bilincs, a kötél szorítását nem fogja semmi helyettesíteni! De kell a fantázia játék, amikor épp másra nincs lehetőség. Kellően felcsigáz estére, ha már nap közben azt olvasod partneredtől, hogy „Enyém vagy! Használni foglak, mint egy szextárgyat, s neked annyi lesz csupán a dolgod, hogy a körülötted ülök ne vegyék észre!” Próbáld ki, máshogy nézel az este elébe, ha így folytatod le a napod…
Apropó, a Hölgy ismerősömnek, aki panaszkodott, hogy a párja virtuális szexet akar, ezt a cikket küldtem: http://www.life.hu/intim/20140919-szex-webkameraval-virtualis-erotika-maszturbalas-szajber-szex-felrelepes.html
Comments (0)