Ingyen kurva

Sokhelyütt, adatlapokon, blogokban olvasni ezt a két szót együtt, mint a tagadás kötelező elemét. Hogy EZ NEM akarok lenni, vagy valaki CSAK ingyen kurvát keres. Ilyenkor, amikor az embert ilyen vád éri, kötelező is mentegetőzni, vagy kikérni magának. Én?! Nem vagyok ingyen kurva! Én?! Nem ingyen kurvát keresek! Nos, én viszont egyáltalán nem tartok annak következményeitől, hogy kimondom: bizony ingyen kurvát kerestem mindig.

Persze egy kicsit értelmezni kell ezt is, de egyáltalán nem tiltakozom a "bélyeg" ellen. Amivel még inkább baj lehet az a kurva szó. Először is túl kell lépni azon a feloldhatatlan ellentmondáson, amit az ingyen kurvaság okoz, ilyen ugyanis nincs. A kurva a prostituált közkeletű neve, márpedig a prostituált anyagi javakért nyújt szolgáltatást, ettől prostituált, azaz kurva. Szóval az ingyen kurva fából vaskarika. Viszont szó ami szó, egy kurva ügyességét, gátlástalanságát szívesen elveszi az ember, különösen, ha az nem férfiak ezrein csiszolódott, hanem az ezirányú tehetség adománya. Lehetne még szajházni, ribancozni, ringyózni mondjuk, de akkor elvesztenénk azt, amit a kifejezés jelent. Viszont ha azt mondjuk már, hogy kurvám, akkor vevő vagyok a szóra. Az enyém, nem másé. Az én kurvám, a kis fasszopó, seggnyaló, baszni imádó kurvám. Aki imádja, teszi, kívánja és akarja. Így már nagyon is rendben van a dolog. Kérem!

A másik az ingyenesség. Esetleg fizetnem kellene érte? Nem szeretnék, elnézést, pénzzel, befolyással, hatalommal semmiképpen, még ha módomban is állna... de nem hiszem, hogy éppen ettől lenne kevesebb a dolog. Ingyen, igen, nekem szóljon, ne más értékmérőnek. Persze ingyen semmi sincsen ezen a világon, valamivel mindenért fizetnie kell az embernek mindenért. Hát én szívesen fizetek figyelemmel, kéjjel, játékkal, örömmel, sőt, akár fájdalommal is. Busásan és gálánsan. De ezt nem szeretném mérlegre tenni. Ennek sincs ára, miként az ingyen kurvámnak sincs. Hiszen az én ingyen kurvám másnak semmiért sem kapható. A vádaskodó, az "ingyenkurvázó" fizessen tarifa szerint másnak.

Szóval ezt kerestem világéletben, az én ingyen kurvámat. És mindig meg is találtam. Sőt, néha volt olcsó szajha, ócska ribanc is és meg se sértődött, ha néha a fülébe súgtam. Mert ingyen kurvasága az én szemét striciségeimhez tapadt és előtte-utána mindig csodálatos nő volt, okos, szép, szeretni és tisztelni való. Erős és bátor. Akiért rajongani lehet és összes tulajdonsága miatt szeretni kell. És igen, ezen belül azért is, hogy néha teljes szívvel az ingyen kurvám tudott lenni.