Káosz

Micsoda nő vagy, micsoda... Micsoda találkozás ez... Domináns hím vagyok, de tátott szájjal megyek utánad, mert úgy csalsz az erdődbe Magad után boszorkány ribanc! Elhiszem Neked, hogy ide kevesen mernek bemenni utánad, itt az ember a legnagyobb szörnyeteggel kell, hogy szembe találkozzon. Önmagával.

Úgy baszol, mint senki, névjegyed van Te mocskos szájú, nem félsz Te semmitől, a szavaktól sem. Nézz csak ide mit csináltál! És pofon baszlak.
- Huuhhú, mivel kapok most! - röhögsz és bepucsítva kínálod fel azt a kislányos pinád újra. Végigtolom ebben a szoros, nedves és forró alagútban, Beléd markolok és úgy keféllek. De inkább gerincre baszlak, tudod mit? Látni akarom a ribanc pofád, pofozni akarlak, a szádat ujjazni, azt akarom, hogy a pofámba ordítsd a mocskod. Párnát húzol Magad alá és gyerünk, a szemembe nézel ezekkel a félelem és gátlás nélküli ragadozószemekkel. Fojtogatlak, nem úgy, mint mást, nem jelképesen, hanem ahogy Te bírod Te bádog kurva. Fuldokolsz és összerandulsz a faszomon, engem is majdnem Magaddal rántasz, de nem, kihúzom és a torkodba ontom.

Dumálunk, cigizünk. Vissza akarom tenni, Te meglátsz "egy kis gecit" és kiszopod. Határozatlan vagyok, mert időközben rám jött a vizelhetnék, amit meg is mondok. Felröhögsz, csillog a farkasszemed. Tudjuk mi jön, tudjuk hogy miközben iszod majd, a nyelved is a sugár útjába teszed, hogy érezzem azt a finom torlódást. Elnyomom a cigit, a hajadba markolok. Gyere, dolgunk van még.