Pajzán gondolatok

Az ágyat nyomva gyógyulgatván, megunva a netflixet, egy saját kisfilm kezd körvonalat ölteni.

A történet elképzelt események alapján íródott. Bármilyen hasonlóság, bármihez, csak és kizárólag a véletlen műve!

-"Kicsim, ne rosszalkodj, Apucinak dolga van."

De én, csak huncut módon nyaggatom Apucit. A figyelmére vágyom, arra, hogy maga alá hajtson. Az erejére, a láncaira, korbácsára és fegyelmező, lucskos élvezetet adó kezére vágyom.

Azt szeretném, hogy újra és újra mocskossá, nyüszögő ribancává tegyen.

Apuci elkapja a hajam, félrefordítja a fejem és a forró lehelletét már a nyakamban érzem.

-"Ez kell neked, ez?"

És belém mélyeszti a fogait.

"Igen Apuci, ez"

De a végletekig feszítve a húrt, megpróbálom játékosan eltolni magamtól.

Tudom, ezt nem tehetem!

Még mindíg erős markában a hajam.

Kényszerít, hogy felnézzek rá.

-"Szabad ezt??"

"Nem Apuci, nem szabad"

-"Hmmmmm"

-" Segítek, hogy biztosan megtanuld"

Azzal a lendülettel nekiszorít a hűs falnak.

-"Két kezed magad elé"

Tudom mit kell tennem.

Tartom a kezeim egymás mellett.

Apuci otthagy és matat az asztalon.

Visszafordul, kezében a lekötők.

Rég volt rajtam, szeretem, a bőr érintését, ahogy Apuci felteszi, a módszert ahogy "lezárja".

Kényelmes, de mégis érzem, hogy rajtam van. Szeretem ezeket a "jelképes" dolgokat.

A láncok nyomát, az "emlékeztetőket".

Még a szopás utáni "törölgetést" is szeretem. Apuci összefogja a két kezem magam előtt. Vajon mit akar? Megragadja a láncot és az ágyhoz húz.

-" Kicsilány figyelsz és szót fogadsz Apucinak"

"Igen Apuci"

Segít elhelyezkedni az ágyán.

Hanyatt dönt, hogy a fejem kicsit lelógjon az ágyról.

Rögzíti a kezem és ahogy egyszer mondta, a nyakam is.

Láttam ilyet. De átélni? Felizgat ez a kiszolgáltatottság, a kényszer. Az amit tenni fog velem. Vár egy kicsit, amíg megszokom a helyzetet. Nincs nagyon lehetőségem ficánkolni.

Előveszi a farkát.

Nemtudom milyen lesz. Jól fogom vajon csinálni? Apuci élvezni fogja? Biztos segít majd, hogy úgy csináljam, ahogy neki jó.

Félek, hogy kíméletlenül fogja megbaszni a szám.

De csak végigsimít a végével az ajkamon.

Megnyugszom.

Apuci játtszik velem.

Lassú tempóval kezdi és nem tolja mélyre.

Hagyja, hogy szokjam ezt az új érzést.

-" Ügyes vagy, kicsilány!"

Felnyüsszenek a szavaira.

-" Apucinak ez nagyon jó érzés!"

Apuci ki-be jár a farkával a számban, lassan de egyre mélyebben.

Néha öklendezem picit, akkor azonnal enged pihegni egy picit.

Folyik a nyálam, a könnyem.

Apuci dícsér, bíztat. Mocskos szavakkal izgat.

Markolja a hajam két oldalt, érzem ahogy elragadja az élvezet.

A puncim lüktet és lucskos.

Apuci a kezét a nyakamra teszi.

-" Ügyes vagy, Apuci nagyon élvezi"

Apuci finomabbra hangol.

A tempó gyorsabb de nem mély. Pontosan érzi azt a puha határt amin nagy örömmel lépek át a vezetésével.

Szorítom az ajkammal , és a nyelvemmel is símogatok. Apucit eléri a gyönyör hulláma.

Mély sóhajjal élvez el.

-" Kicsim, nagy örömet okoztál Apucinak!"

........