Pálcával neveltek. Korbács alatt tartva.

A szobámba mentem. Álmos voltam nagyon. Talán attól a teát tol vagy mitől, amit Lucia adott.
Reggel mikor ébredtem néztem szét jóban a szóbába. Tipikus lány szóba volt. De a falon azért,
Voltak láncok is. Az öltöző tükör asztalán pedig a korbácsom. Meg remegtem a láttán.
Mindenhová elkísér, kérdeztem magamtól.
Ki akartam menni, de be volt zárva az ajtó. De nem sokára kinyílt. A két gnóm ált ott.
Készíts reggelit nekünk. Lucia nem lesz ma itthon. Mi vigyázunk rád.
Elkésztetem a reggelit, felszolgáltam. Közben fogdostak tapogatott az egyik gnóm.
Persze a kezére csaptam. De meg fogót és a pincébe tuszkolt. Lekapót egy hosszú
Vastag korbácsot a falról. És csépelni kezdet. Meztelenre parancsolta. Levetkőztem, majd egy
Comb középig érő csizmát, dobot elém. Vedd fel parancsolta. Nem akartam, de elég volt egyet
Suhintania a korbáccsal. Rajtam is volt a csizma. Majd a két kezemnél fogva, egy keretre húzott.
Alig érte a lábam a földet. Ezután nagyon meg vert a korbáccsal. Közben mondta mi a dolgom mára.
Majd meg tanítalak. Végre abba hagyta. Indulj és Luciának egy szót, se mert meg bánod.
Indultam tettem a dolgom. Lucia este került jött haza. Jó kedve volt. Ma nem foglalkozom veled.
Látom elvégezted a dolgod.
Jó kislány vagy.
Zsófia……………….
Az elvarázsolt ördög lány.