Hajnalban.

Reggel ismét a két lány jött értem. Ugyan az a ruha, csak más bugyit,
És csizmát kellet fel vennem. Ismét a berendezett metró szobába vezetek.
A felső kapaszkodó korláthoz bilincselték a kezem. Elég sokáig kellet
így maradni. Majd jött az alacsony fekete nő. Elengedett. Belém karolt,
És A padlásra vezetett. Le vetkőztetett. Majd a gerendához kötözött.
Egy sok ágú korbáccsal alaposan meg korbácsolt. Majd játszani kezdet velem.
Fel izgatott jól azért. Majd alaposan ki kelet nyalnom. Nem tehetem mást,
Közben suhogott a sokágú korbács.

Zsófia.......
Az elvarázsolt ördög lány.
(EMPRES)