Blog - Ella

Filter to this month: 2019. 10.

.
tegnapi beszélgetés: - Maradandó nyomokkal hogy állsz? - Erre egy képpel tudok válaszolni. - Rendben. csuklótól felkarközépig hegesedő vágásnyomok... - Magadnak csináltad? - Igen. - Szabad tudni miért? - Unatkoztam. - Csak úgy? Semmi halál? - Dehogy. Az uncsi. minő meglepő, ma ilyen könyvet olvasok. meleg fiú és az ikernővére, mindketten művészlelkek. a világ minden színárnyalatában tobzódó gondolatok, félelem, fájdalom, hideg és meleg...kőből faragott és felhők fölött...

Begyöpösödött?!
Megint olyan dologba botlottam, mikor mások döntenek bizonyos emberek élete felett. Megéltem azt, mikor anyaként megmondtam a gyerekemnek, hogy az akkori "barátai" rossz hatással vannak rá, rossz útra terelik és szeretném, ha nem barátkozna velük. Mindig szabad szellemben neveltem a gyerekemet, így semmi eltúlzott aggodalom nem volt abban, hogy féltettem tőlük és megpróbáltam szétválasztani őket. Tudtam, hogy igazam van, mert azok a gyerekek ( a könyvhöz hasonló családi háttér miatt) nem...