Begyöpösödött?!

Megint olyan dologba botlottam, mikor mások döntenek bizonyos emberek élete felett. Megéltem azt, mikor anyaként megmondtam a gyerekemnek, hogy az akkori "barátai" rossz hatással vannak rá, rossz útra terelik és szeretném, ha nem barátkozna velük. Mindig szabad szellemben neveltem a gyerekemet, így semmi eltúlzott aggodalom nem volt abban, hogy féltettem tőlük és megpróbáltam szétválasztani őket. Tudtam, hogy igazam van, mert azok a gyerekek ( a könyvhöz hasonló családi háttér miatt) nem csak vadak voltak, de gonoszok is.

Tudtam, milyen kiközösítettnek lenni és hasonlóan kiközösített lélekben találni barátra. Tudom, milyen gyerekként hülyeséget csinálni és nem érteni a következmények miért követik egymást úgy, ahogy.

A könyvben említett "eseménynél" Wavy korában én már nem voltam szűz. Annyi idősen úgy gondoltam sötétben, egy elhagyatott helyen kétféleképpen fizethetek a naivitásomért:

- megerőszakolnak és/vagy meg is vernek mellé, ha ellenkezem
- hagyom magam és úgy teszek, mintha én is akarnám, így "csak" ennyi vesztesége lesz annak az eseménytelennek induló és váratlan dologba forduló nyári napnak.

A srácnak volt annyi esze, hogy megkérdezze belém élvezhet-e, nekem meg volt annyi eszem, hogy azt mondjam, nem. Így sikerült a 13. születésnapom előtt 2 nappal nem teherbe esnem.

Mikor gyerekfejjel a megváltozott körülmények hatására a szexet behelyettesítettem a szeretettel, amiből akkora hiányom volt, olyan dolgokat csináltam, amitől a gyerekemnek égnek állna a haja, ha tudná. Így amikor benne kamaszként elkezdett bimbózni a szerelem és az intimitás utáni vágy nem kaptam szív- és idegrohamot, mert eszembe jutott a saját múltam és nyitottabban, elfogadóbban tudtam hozzáállni mindenhez, megbeszélni, átbeszélni a dolgokat, ami nagyon fontos volt a kettőnk kapcsolatában.

Érdekes a könyvben, hogy a kezdeti jóakarat hogyan tud átváltozni rosszindulattá és képmutatássá és akinek jót akartunk volna és féltettük, hogyan tudjuk még jobban tönkretenni az életét, mert ragaszkodunk az erkölcsi elvekhez.
Számomra ez a történet egyáltalán nem a pedofíliáról szól, bár a megszólaltatott személyek gondolataiban van igazság több tekintetben is.

Szóval:
Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog

https://moly.hu/konyvek/bryn-greenwood-minden-csuf-es-csodalatos-dolog