2019. 08. 07. 19:35 | Appeared: 1197x
Van egy érdekes érzés: amikor magadat adod, egy részedet ami benned van és ettől a másik meglepődik, rosszabb esetben megijed és eltávolodik tőled. Átgondolod és utána rájössz, hogy ez van. Nem tudsz/akarsz tenni sem érte, sem ellene. Nem baj, ha elmúlik, amit eddig jónak gondoltál, mert itt derült ki, hogy valamiféle zavar volt az erőben.
Beszélgettünk múltkor a szubommal, hogy a mai nevelés nem mutat példát a fiataloknak. Sem kitartásból, sem becsületből, sem a döntések következményeiről. Nincsen hely vagy mód, ahol megértenék ezeket a dolgokat.
Pedig van, csak a kezükbe kellene adni, de akiknek a feladtuk lenne nem tudják, mert nem ismerik.
A mostani regényeket jobban szeretem, mint anno a kötelezőket, mert érthetőbben, közvetlenebbül szólnak hozzám.
Hasonlítgathatnám még a science-fictiont az élethez, de nem teszem, csak ennyit mondok:
Köszönöm On Sai, megint nagyot alkottál!
Comments (0)