.

Blogs » Blog - Ella » .
2017. 11. 25. 16:15 | Appeared: 981x
Amikor valaki, aki mindig az életed része volt örökre eltávozik, amikor nincs senki más, aki megértené a rémálmaidat, csak ő, mert ugyanúgy átélte őket…aki a testével védett az erőszaktól és beburkolt a lelkével…akinek félhalottként, zombi módban intézed a temetését és vállalod, hogy elmondod a gyászbeszédet, hiszen ki is ismerhette volna nálad jobban…

És amikor jelentkezik az a személy, aki miatt eldobta az életét és ott akar lenni a temetésen, mert joga van hozzá és aki miatt te is újra meghalsz lélekben…újra és újra minden nap és éjszaka…

Akkor viselkedsz igazán felnőttként, ha minden szart engedsz lenyomni a torkodon mert illik, mert mindenki elvárja, hogy így legyen, hiába éled át emiatt a poklot még százszor?!

Vagy akkor is felnőtt vagy, ha tudatod a résztvevőkkel, hogy akkora fájdalom ért, hogy nem vagy képes részt venni rajta és a saját magad módján gyászolod, ahogyan senki más nem tudná?!


Ez nem az en tortenetem. Olvasok de nem hagynak nyugodni ezek a kerdesek...

Comments (4)


Deleted user
#261859 | 2017. 11. 25. 18:11
Ha a lelkem, ami amúgy is sérült, tovább sérülhet, inkább kikerülöm.
Elbújok, mint a beteg állat.
Pedig én simán konfrontálódok.
De ha a lelkemről van szó. Azt védem.
#261858 | 2017. 11. 25. 18:06
Aszongyak a okosok hogy a menekules nem jo megkuzdesi mechanizmus. De ha a nyilt konfrontacio sokkal nagyobb sebet ut rajtad (a masik ember miatt aki a problemat okozza) mint az elkerules akkor nem er tobbet?! Idot ad hogy tisztaba gyere magaddal es kialakitsd a sajat strategiadat ahelyett hogy hirtelen visszanyomna a fejedet a viz ala ahonnan nem biztos hogy fel tudsz meg jonni...
Deleted user
#261857 | 2017. 11. 25. 17:48
A képmutatással nem sokat tudsz kezdeni. :(((
Ritka az a család, ahol hagynak úgy gyászolni, ahogyan szeretnéd.
Pedig ezt hagyni kell.
Mert sérül torzul az ember lelke, ha nem tudja kisírni magàból.
Deleted user
#261855 | 2017. 11. 25. 16:54
:(