Női szemmel...

Nőként reagálnék Shining blogjára, természetesen az engedélyével említem meg őt név szerint, mielőtt még valaki személyiségi jogokra hivatkozva átharapná a torkomat. Szerdán már megtörtént velem valami hasonló, még mindig foltos a nyakam, pedig szép a kendő, amit cserébe kaptam. ;)

A tavasz az egyik kedvencem, a másik pedig a szerelem. A kölcsönös szerelemnél viszont nincs jobb dolog a világon. Reaktív, intenzív, konstruktív és még egy csomó pozitív dolog, ami széppé teszi a világot két ember között. Nem jó érzés, mikor valakinek odaadod magad, de az nem tudja/akarja értékelni…

A lécekről annyit, hogy az enyém sem alacsonyabb, csak más. Én is képes vagyok változtatni a magasságon, ha jön valaki, aki kiérdemli.

„Légy igaz ember, jó pasi és iszonyat jó fej. A lelked legyen patyolat, miközben légy egy mocskos perverz :D” A mocskos perverz nem, de a többi igaz a társamra. 20 éve ragyogja be napként az egemet, minden konfliktus ellenére is.

„Kocsi, lakás, normális egzisztencia, célok, vállalkozó szellem…” Nem kisfiúkról beszélünk, akik most kezdik az életet és ahhoz hogy meghívják fagyizni a barátnőjüket, a szüleiktől kell rá pénzt kérni mert még nincs saját keresetük. Én is voltam olyan helyzetben, hogy hó végén feltettem magamnak a kérdést: benzin, cigi vagy kaja, míg meg nem jön a fizum... Személy szerint én sokba kerülök a subomnak (bár kinek mi a sok, ugye), egy átlagkeresetű embert lehet megfogná a dolog hosszabb távon. Akár én is ki tudnám fizetni mindazt amit ő rám szán, de nem teszem. Ha ő így akar adni és van rá kerete, akkor én tisztelettel elfogadom. Ha nem így lenne, akkor másképp lennék vele boldog! Mint ahogyan az is boldoggá tesz, amikor saját kezűleg készít nekem valami apróságot.

Láttam már olyan kapcsolatot ahol a nő tartotta el a férfit és nem lett jó vége…

A szép kezeket én is szeretem, a mackós pasikat már kevésbé. Az én lécem, de a változtatás jogát fenntartom, lásd mint fent. Most nyugodtan számon lehetne kérni rajtam is, hogy miért nem vagyok annyira karcsú, mint annak idején…akinek ehhez van kedve, tegye, nem zavar.

Tv-m nincs már vagy 7 éve, utálom a híradót és szinte mindent ami a dobozból árad. Ha nem tudnak velem másról beszélgetni, akkor kalap-kabát.

Az én társamnak nincs diplomája. Nem azért, mert nem járt egyetemre, hanem mert egy anyagi válság miatt nem tudta befejezni. Ettől függetlenül nemigen ismerek nála okosabb, intelligensebb embert. Olvasott, érdeklődő, széles látókörű, kíváncsi…

Az alkoholt és a drogokat asszem nem kell külön kiemelnem. Magam is drogfüggő vagyok, mert dohányzom. Pont ezért tudom, miért nem jó…

Együtt dolgozni, alkotni, építeni a társaddal a legcsodálatosabb dolgok egyike, büszkévé tesz a másikkal és saját magaddal szemben is.

Asszem, ennyi. Szóltam, uff… :)