Még egy fogászos kaland
(Reaction to: Lidocain Splash)

Blogs » Blog - Drakulagrof » Még egy fogászos kaland
3 hours ago | Appeared: 43x | Users mentioned: Azula
Pending admin check. If you find something against the rules, report to us please.

Kedves Azula, a "kellemes" kis kalandod a fogásszal eszembe juttatott egy esetet, ami már-már a feledés homályába veszett, de most, hála neked, megörökítem az utókor számára. Akár akarja az utókor, akár nem.


Szóval rutinvizsgálatra mentem, már jónéhány évvel ezelőtt. A váróteremben befelé menet megakadt a szemem egy aranyos kis nővérkén. Kis alacsony, vékony lány, világoskék köpenyben, szőkésbarna hajjal. Kb. 50 kg-ra és kb. feleannyi évesre saccoltam. Gondoltam is magamban, hogy ej, de helyes kis mókuska! Lehet hogy még mosolyogtam is, bár a helyszínből fakadóan erre nem esküdnék meg, főleg ennyi idő után.


Aztán szólítottak. Bementem. Egy középkorú asszisztensnő elkezdett adatot egyeztetni, majd szívélyesen hellyel kínált. Leültem a nagy, kényelmes állítható bőrszékbe, bár kissé vegyes érzésekkel.


- Mindjárt jön a doktornő. - szólt oda két kattintás között a hölgy. Én pedig zavartan elkezdtem körbenézegetni, alaposan tanulmányoztam a különféle fúrókat, szívó-, fújó- és ki tudja, mi minden másra jó kis eszközök asszortimentjét.


Majd nyílt az ajtó, és könnyed léptekkel belépett a mókuska. Vagyis Dr. Mókus, hiszen ami jár, az jár! Csak ugye a kék köpeny megtévesztett. Szerencsére nagyon kevés a gyógyintézetekkel kapcsolatos tapasztalatom, de abban a hitben voltam, hogy a doktorok fehérben vannak, a nővérkék pedig színesben. Nos, ez nem feltétlenül igaz.


Szóval hátradöntött, megvilágított, és nagyon kellemes, bársonyos hangon megkért, hogy nyissam nagyra. Természetesen nem tudom, hogy mosolygott-e, egyrészt mert maszkot viselt, másrészt mert kurva erős fénye van annak a lámpának, de a szemei... mintha... nem tudom.


És akkor elkezdte. Voltam már fogász kezei alatt, de ő... mintha simogatott volna. Vagy tényleg simogatott? Sosem hittem volna, hogy hasonló helyzetben a "gyengéd" szó fog eszembe jutni, de így történt. Diktálgatta a fogazatomat latinul, közben hallottam a billentyűzet kattogását is, majd hamarosan véget ért a vizsgálat/petting.


- Minden rendben! Szép napot! - mondta mosolyogva. Ekkor már határozottan mosolygott. Én meg az élmény hatása alatt csak motyogtam valamit, köszönöm, vagy ilyesmi, és nem esküdnék meg, hogy nem pirultam el közben.


Comments (0)


Noone has commented this blog entry.






 
We use cookies to provide security and user-friendly features when you visit our website as well as to collect statistical data. More information: Privacy Policy