2021. 01. 02. 23:53 | Appeared: 1024x
Zsebkendő
Régen azért mindennek is megadták a módját...
forrás:
2009. június 03. szerdaÍrta: Rosta ErzsébetKözzétéve itt: Egyéb írások
„Szeretnék beszélni önnel” - jelezte a hölgy, ha a zsebkendőjét összegyűrte. A mutató újra tekert zsebkendő azt jelentette, hogy már megtalálta a párját; a gyűrűs ujjra pödört, hogy a rajongónak nincs semmi esélye; a leejtett zsebkendő pedig felhívás volt baráti kapcsolat létesítésére. Ajkait törölgetve megismerkedési szándékát, az arcát dörzsölve a szeretetét, vagy szerelmét, a szemeit törölgetve pedig a sajnálatát fejezte ki a nő a partnerének. A homlokon végigsimított zsebkendő óvatosságra intett, jelezve, hogy figyelnek bennünket, míg a szemen megpihentetett keszkenő a férfi kegyetlenségét kívánta jelezni. A kezeken végighúzott zsebkendő ellenszenvet vagy utálatot, a jobb fülre helyezett pedig a „beszélgető társ” megváltozása felett érzett meglepetést fejezett ki. Ha a zsebkendőt két kézre tekerték, közönyt mutattak; ha a bal kézre, magukra akartak maradni; ha pedig a jobbra, azzal azt tudatták, hogy mást szeretnek. Zsebkendővel valaki válla meglegyintésének „kövess engem”; átellenes sarkai megfogásának „várj meg” volt a jelentése. Ha zsebkendőt a hölgyek a bal orcájukra nyomták „nemet”; a jobbon viszont „igent” jelentett. Zsebre dugva, vagy visszatéve a neszesszerbe, a jelbeszéd befejezésére utalt, diszkrét elköszönést jelzett."
Comments (0)