Kriszta II

A matrac nyikkanása ránt vissza a realitásba, érzem, ahogy Kriszta elhelyezkedik előttem. Mivel csak a hangokra támaszkodhatom, meglepetésként ér, amikor ujjahegyével elkezdi masszírozni a mellbimbóimat. Ez az érzés égő csíkokban nyomul felfele az agyamba, meredeken korbácsolva felfelé vágyamat. Próbálnám elhúzni magam, de nincs hova menekülnöm, a zacskómon érzett húzó érzés döbbent rá erre leginkább. De nem bírom ki, hogy ne próbáljak csinálni valamit, úgyhogy tehetetlenül feszegetem köteleimet. Kriszta nem hagyja abba a játékot, halk nevetéssel honorálva kétségbeesett vergődésemet, könnyedén követi kezével mozgásomat.
- És ha még látnád is, hogy meztelenül ülök itt előtted, széttárt lábakkal. – Ezzel a mondattal abbahagyja „kínzásomat” Mondata, nem marad hatástalan, farkam mereven az égnek, tehetetlenségemből már csak lihegésre futja. Betömött szám miatt csak az orromon keresztül tudok levegőt venni, amikor ujjával elkezdi simogatni bajuszomat. Te jóságos, ujján megérzem puncijának illatát. Ez már a vég, de nem tudok mit tenni, ki vagyok szolgáltatva ennek a fruskának, aki pontosan tudja, mit tegyen. Ha ennyire tudja, hogy kezdje, mi lesz itt még később.
- - Tetszett a lábam? – Mi az amit ez a lány nem vett észre? Két talpával elkezdi simogatni mellem, néha erővel hátralökve. Próbálom tartani magam, de nem egyszerű, amikor megfeszül a zacskómon levő kötél, felnyögök. Nagylábujja átveszi ujjai szerepét a mellbimbómon, mivel kérgesebb, keményebb, hatása is erősebb. Itt már menekülni sem tudok, ordítanék a vágytól, de csak nyöszörgésre futja. Halk nyögdécselés és a matrac zizegésének ritmusa tudatja, hogy Kriszta nemcsak velem foglalkozik. Elképzelem magam előtt, mézszőke pihékkel borított punciját, ahogy csiklóján táncolnak ujjai, úgy érzem felrobbanok, heréim fájnak, tombolnék, bármit megadnék a felszabadító orgazmusért, de nem. Mozdulni sem igazán tudok, térdelek tehetetlen. Majd eltűnnek a lábak, hosszú, sikolyba rezgő sóhajt hallok és csend. Néhány, órának tűnő pillanat, majd mozdul.
- Na, elmentem fürödni. Remélem jól érezted magad.
Csönd, csak a vér dobol a fülemben, majd hallom, ahogy a víz zuhog a fürdőszobában. Nem térek magamhoz. Néhány perce még dolgozom, próbálom rendbetenni a restanciámat, most meg a vágytól majd szétpattanva, tehetetlenné kötözve térdelek egy lányszobában, kényére-kedvére kiszolgáltatva a barátom lányának. A legmegdöbbentőbb azonban a helyzetemhez méltatlanul ágaskodó farkam, mintha élvezné ezt a helyzetet.
Szám bekötve, a bugyi íze sem kifejezetten a nyugalmamat szolgálja, így még próbálkozni sem tudok a kimagyarázkodással, a könyörgéssel. Ráadásul moziba megy, mit akar addig csinálni velem? Kétlem, hogy el akar engedni. Térdem kezd fájni, a szám kiszáradva, nyelni sem igazán tudok, ha így hagy, megőrülök, mire hazaér. A víz hangjától lassan a hólyagom is feszülni kezd. Mi lesz itt?
Abbamarad a víz csobogása, majd rövidesen hallom Kriszta lépteit. Ruhasuhogás, fiókok hangja.
- Leveszem a kendőt a szádról, de ha megszólalsz, lábujjhegyen töltöd a következő pár órát. Értve! – Bőszen bólogatok, sok lehetőségem úgy sincs. Hűvös ujjak bontják a csomót a tarkómon, óvatosan tolom ki nyelvemmel a ronggyá rágott bugyit.
- Gondolom, megszomjaztál. – Limonádé, kesernyés a citromtól, jól esik. Van vagy három deci, de elfér. Furcsa, megkötöz, megkínoz, de gondoskodik rólam. Valami puha ér a nyakamhoz, megrándulok, de semmi fájdalmas. Egy széles nyakörvet csatol rám, el nem tudom képzelni, honnan szerezte. Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki erről a szende szőke egyetemista lányról. Az ujjak a szememet takaró kendőt kezdik bontogatni, hunyorgok a rég látott világosságtól. Kriszta már menethez öltözve, miniszoknya, spagettipántos top, fiatalos melle minden férfiszemet vonzóan domborodik benne. Lehajol, a farkamat fogva tartó kötelet bontja, majd, mint egy pórázt, meghúzza.
- Gyere szépen. – Térdem recseg, nyögve állok fel és mint a kiskutya követem a lányt. Kerek feneke ingerlően ringatózik előttem, farkam megint kezd megtelni vérrel. A fürdőszobába tartunk, ahol beleültet a zuhanytálcába, nyakörvemet hozzákötve a csaptelephez. De ez nem elég neki, lábamat beparancsolja a tálcára, majd a farkamról lógó kötelet hozzáköti nagylábujjaimhoz. Minek ez a sok madzag, úgyse tudnék elmenni. De még térdeimet is összeszíjazza a saját derékszíjammal.
- Jó pihenést. Búcsúzóul adhatsz egy puszit rá. – Tartja elém lábát és én leheletfinom puszit cuppantok nagylábujjára. Elkezdi forgatni a lábát, így végigpuszilgatom minden lábujját. Majd másik lába következik. Hé, mi van, nem erről volt szó, nézek fel a végén. Mellbimbója majd kiszúrja a topot, szája összeszorítva, mintha jobban tetszene neki, mint gondolta. Hosszú sóhajjal teszi le a lábát.
- Pihenj, majd jövök, szia. – És ezzel kimegy a fürdőszobából, becsukva az ajtót, ott hagyva a homályban.
Rövidesen hallom a bejárati ajtó csapódását, majd teljes csend. Fészkelődöm, próbálok
kényelmesebb helyzetet keresni. Időérzékem teljesen cserbenhagy és egy sokkal kényelmetlenebb érzés kezd úrrá lenni rajtam. Hólyagom egyre jobban feszít, már fáj. Halvány gyanú kezd derengeni bennem, Kriszta esélyt sem adott, hogy ne vizeljem nemcsak hogy össze, de le is magam. Combom összeszorítva, farkam mellem felé mutat. Hátam a falnak támasztva, elfordulni sem tudok. Erre rádöbbenve úgy döntök, nem kínzom magam tovább és megkönnyebbülve engedem ki hólyagom tartalmát. Próbálok óvatos lenni, de ebben az állapotomban nem sok sikerrel, a meleg sugár nyakamig eláztat. Furcsa, majdnem vízszerű, nem a megszokott színű és szagú. A következő pár órát csendes elmélkedéssel töltöm, próbálom gondolataimat rendbetenni, esetleg agyban dolgozni is, de nem sok sikerrel. Fejembe újra és újra visszakúszik Kriszta képe, ahogy a lábán himbálódzik a papucs, arca, mikor puszilgattam lábujjait, az első csókja után lassan kitisztuló tekintete. Eddig soha nem tekintettem nőnek, soha nem gondoltam rá, mint nőre, pedig az. Most, hogy már kénytelen voltam észrevenni, hogy igen erőteljesen felhívta rá a figyelmemet, már nem is tudtam másképp. Vágytam rá, kíváncsi voltam rá, kíváncsi voltam magamra, arra, hogy a megkötözés, enyhe kínzás ellenére miért akarok megőrülni a vágytól és hogy ez a vágy a helyzetemnek, Krisztának, vagy lassan másfél éves cölibátusomnak köszönhető. Tudtam én, hogy létezik a szexnek ilyen oldala is, egyre gyakrabban látható a médiákban is, de eddig soha sem érdekelt. De hogy ezt pont így ismerjem meg…
Furcsa mód, annak ellenére, hogy nem ittam semmit, még kétszer kellet pisilnem, mindkétszer ez a vízszerű, híg vizelet jött belőlem. Lassan kezdett sötétedni az eddigi homály, ami vagy viharra utalt, vagy inkább arra, hogy odakint is kezd sötétedni, ami egy 8-9 óra körüli időpontot sejtetett. Váratlanul ért magányomban a bejárati ajtó csapódása, jelezve Kriszta hazatértét.