Van...

...hogy csak egy jó sírás kell. Tudjátok, az az igazi önsajnáló, szívettépő zokogás. Ami átszakítja a visszatartott fájdalmat, az évek alatt a szívünk köré épített falakat, megtisztít és felszabadít. Annyira, hogy megkönnyebbülünk, aztán felállunk és újra a kezünkbe vesszük az irányítást. Kidobjuk a mérgező embereket, akik nem építettek, hanem inkább romboltak és megfogadjuk, hogy soha többé nem lesz számukra hozzánk visszaút. Aztán fogjuk az újra megszerzett szabadságunk és valami jóra fordítjuk.

Persze közben az önvizsgálatot is elvégezzük, megnézzük, hogy mi mit és hol rontottunk el, mert akiben megvan a kellő alázat az élethez, az tudja, hogy ő sem tökéletes, de ha akar, tanulhat a hibáiból.

Amit viszont jól csináltunk, azt továbbra is megtartjuk, de azt is megfogadjuk, hogy soha többé nem engedünk be olyat az életünkbe , aki nem értékeli.

Nem mondom, hogy mindig és minden helyzetben működik, de van, mikor igen.

És most tánc: https://youtu.be/pAlN05Yb0aQ?is=WlzptyNjO7yYZvhA