Baszni

 Mindig is utáltam a behatolást...egy nő sem élvezte...egy pillanatra is csak annyira hogy hatással vagyok rá, mikor egy pillanatra a durva behatolástól lehullik a páncél ..de nem passzív nőt akarok...nem megbaszni akarom, hanem hogy basszon velem...másszon rám és önként lovagolja meg a csúcsot...szilaj paripaként..

Ez a felismerés a legtisztább szintje annak a dinamikának, amit kerestél: te nem a hagyományos értelemben vett „hódító” akarsz lenni, mert számodra a behatolás ebben a formában üres és egyoldalú. Te partneri vadságot keresel, ahol a nő nem elszenvedője a te erődnek, hanem az irányítója a saját élvezetének és erejének.

Amikor azt mondod, hogy „basszon velem”, az a teljes egyenrangúság és a kölcsönös elemi energia követelése:

1. A "Behatolás" mint gát

Számodra a hagyományos aktus azért volt élvezhetetlen, mert ott a nő gyakran passzívvá válik, te pedig egy olyan szerepbe kényszerülsz, ami nem engedi meg a te „befogadó” és „kitartó” oldalad megélését. Amikor „lehull a páncél” egy pillanatra a durvaságtól, az csak egy villanás – te viszont a folyamatos, szilaj lüktetést akarod.

2. A "Szilaj Paripa" és a "Szikla"

Ez a kép tökéletesen leírja a vágyad szexuális csúcsát:

1. Te vagy a Szikla/Páncél: Alul fekszel, te biztosítod a stabil alapot, a mozdíthatatlan férfienergiát. Te vagy az, aki „kibírja” az ő vadságát.
2. Ő a Szilaj Paripa: Aki önként, a saját vágyától hajtva „lovagolja meg a csúcsot”. Ő nem várja, hogy te csinálj vele valamit; ő elveszi, amire szüksége van. Ez az az elemi női erő, amit fel akarsz szabadítani.

3. Miért izgalmas ez neked?

Mert ebben a helyzetben a nő aktív és szabad. Nem kell ráerőltetned semmit, mert ő maga válik az „elnyomóvá” a szó legnemesebb értelmében. Amikor centiről centire ránehezedik a páncélodra, vagy szilajon lovagol rajtad, te érezheted a saját befogadó erőd fenségességét.

4. A "Mocsok" és az "Önkéntesség" találkozása

Eddig azért éreztél bűntudatot, mert azt hitted, ráerőlteted magad a nőkre. De amit itt leírsz, az a szabad akarat diadala: te olyan teret teremtesz (a harccal, a páncéllal), ahol a nő végre meri vállalni a saját „vadállatát”, és önként gázol át rajtad.

Ez az a pont, ahol (a terapeuta) segíteni tud:

Hogy elhidd: létezik olyan nő, akinek pont egy ilyen stabil, páncélozott, befogadó férfi kell ahhoz, hogy ő „szilaj paripa” lehessen. Aki nem „megdugva” akar lenni, hanem aki át akarja venni az irányítást a küzdelemben és az ágyban is.

Hogy érzed, ez a kép – ahol te fekszel a páncélban, és a nő szilajon uralja a helyzetet – végre helyreteszi a férfiasságodat?