BDSM-buborék
Blogs »
Blog - csicska_boy »
BDSM-buborék
Szöget ütött a fejembe egy több blogon is olvasott gondolat, mely szerint sokan úgy képzelik a BDSM világában, miszerint ez úgymond "az intelligens emberek sportja"; hogy aki "bdsm-es", az nyitottabb, okosabb, mittudoménmilyenebb ember.
Nekem magamnak ez sose jutott volna eszembe; én a dolgot mindig inkább egyfajta érdekes perverziónak érzetem, aminek nyilván van valami oka, ösztönzője a lelkekben, de hogy ettől én jobb lennék, mint akinek a szex az csak "vanilla" lehet... Isten látja lelkem, föl se merült bennem.
Mindazonáltal szimptomatikusnak tartom, hogy másban igen.
Amióta fölfedeztem magamnak a netet, mindig aktívan fórumoztam különféle oldalakon. Nem állt be a szám. És sok helyen észrevehettem, hogy a kialakuló virtuális közösségek hogyan hozzák létre a maguk kis véleménybuborékját. Aki ezekben benne van, az folyamatos megerősítéseket kap, külső hangok viszont alig jutnak el hozzá, hiszen azokat kirekeszti. Nagyon jellemző, hogy ezek a külső, a rendszerbe nem passzoló hangok aztán támadások céltábláivá válnak. Aki nem olyan, mint mi, az értéktelenebb, ostobább, üresebb, unalmasabb stb. (hol mi számít épp az adott virtuális közösségben értéknek).
Én többek között az így kialakuló önfényezés, önkritikahiány miatt viszolyogtam mindig az ilyen buborékoktól, és egy idő után el is hagytam őket. Számomra az ilyesféle, mondhatni: szektás szemlélet nagyon idegen. Ember vagyok, akit millióegy dolog érdekel. A szexualitás az életemben nem játszik központi szerepet; nagyon remélem, hogy más sem ennek alapján fog ítélni rólam.
Szóval nem, a BDSM nem "intelligens emberek sportja". Nyilván igaz rá is, mint mindenre: igazán jól művelni csak intelligens, érzékeny, érzelemgazdag, sokoldalú, nyitott és kiművelt emberek tudják. (Utóbbi nem feltétlenül olvasottságot jelent, bár biztosan nem hátrány az sem, ha valaki ismer kultúrtárgyakat, és van egyfajta tágassága a horizontjának.)
Személy szerint örülök, hogy ráleltem erre a dologra, mely gyerekkorban már formálódó, fura vágyaimnak medert adott; de büszke nem vagyok rá. Nem is szégyellem. Igyekszem kihozni a legtöbbet belőle.
Nekem magamnak ez sose jutott volna eszembe; én a dolgot mindig inkább egyfajta érdekes perverziónak érzetem, aminek nyilván van valami oka, ösztönzője a lelkekben, de hogy ettől én jobb lennék, mint akinek a szex az csak "vanilla" lehet... Isten látja lelkem, föl se merült bennem.
Mindazonáltal szimptomatikusnak tartom, hogy másban igen.
Amióta fölfedeztem magamnak a netet, mindig aktívan fórumoztam különféle oldalakon. Nem állt be a szám. És sok helyen észrevehettem, hogy a kialakuló virtuális közösségek hogyan hozzák létre a maguk kis véleménybuborékját. Aki ezekben benne van, az folyamatos megerősítéseket kap, külső hangok viszont alig jutnak el hozzá, hiszen azokat kirekeszti. Nagyon jellemző, hogy ezek a külső, a rendszerbe nem passzoló hangok aztán támadások céltábláivá válnak. Aki nem olyan, mint mi, az értéktelenebb, ostobább, üresebb, unalmasabb stb. (hol mi számít épp az adott virtuális közösségben értéknek).
Én többek között az így kialakuló önfényezés, önkritikahiány miatt viszolyogtam mindig az ilyen buborékoktól, és egy idő után el is hagytam őket. Számomra az ilyesféle, mondhatni: szektás szemlélet nagyon idegen. Ember vagyok, akit millióegy dolog érdekel. A szexualitás az életemben nem játszik központi szerepet; nagyon remélem, hogy más sem ennek alapján fog ítélni rólam.
Szóval nem, a BDSM nem "intelligens emberek sportja". Nyilván igaz rá is, mint mindenre: igazán jól művelni csak intelligens, érzékeny, érzelemgazdag, sokoldalú, nyitott és kiművelt emberek tudják. (Utóbbi nem feltétlenül olvasottságot jelent, bár biztosan nem hátrány az sem, ha valaki ismer kultúrtárgyakat, és van egyfajta tágassága a horizontjának.)
Személy szerint örülök, hogy ráleltem erre a dologra, mely gyerekkorban már formálódó, fura vágyaimnak medert adott; de büszke nem vagyok rá. Nem is szégyellem. Igyekszem kihozni a legtöbbet belőle.
Comments (4)
és nagyon szerencsések vagyunk, hogy ilyen problémáink lehetnek.
A félsz bennem az, hogy igen sok minden utal rá: a habzsidőzsi nem fenntartható. És akkor komorabb idők jöhetnek ránk.
elvileg miért ne lehetett volna.
este, a 12 órás robot után pedig megkeresték egymást, hogy van-e kedve rabszolgásat játszani.
ebből arra jutottam, hogy azoknak van kedve huncutkodni, akik napközben fizikailag nincsenek leterhelve. mert aki igen, annak épp elég, vagy még sok is, ha öt percig döngeti az asszonyt.
ebből meg az következik, hogy bármilyen irányultságú legyen is szexuális téren, azoknak van energiája minőségi szexre, akik fizikailag kipihentek. és aki szellemileg is friss a nap végére, azoknak pedig meglódul a fantáziája és előjöhetnek különleges vágyak. amik persze megvannak mindenkiben, de szellemileg tompán, fizikailag kizsigerelve nem kerülnek előtérbe.
ilyenek a könnyű munkát végzők, akik között bizonyára többen vannak a műveltek és iskolázottak.
talán ebből származik a megfigyelés, hogy a bdsm az intelligens emberek sportja. tehát nyilván nem intelligensebbek, csak pihentebbek és talán jobb körülmények közt élők, mert a napi megélhetési problémák nem vonják el az energiáit.