Hogyan süllyedjünk el pillanatok alatt
Vannak napok amik egyáltalán nem úgy alakulnak mint terveznéd.
A lakóhelytől szomszéd település német élelmiszer áruháza.
Már megvettünk mindent is, legalább kétszer, amikor Párom visszafordult a pénztártól.
A leértékelt áruknál hirtelen méretes tempóban kezdett plüssállatokat túrni.
-"Mit is keresünk?" - kérdeztem megdöbbenve
Nem válaszolt azonnal és közben odalépett egy fiatal felnőtt lány is, hogy megnézze a plüssöket.
Párom felnézett és oda se figyelve közölte:
-"Plüssállatba fogsz élvezni ma drágám."
Majd észrevette a lányt, aki döbbenten állt, kezében egy plüssel.
Párom végigmérte tetőtől talpig és immár neki mondta vigyorogva:
-"Erényövet visel és kicsit unom, hogy a lábamat dugja."
A lány még nagyobbat nézett, először rám majd rá és a hatásszünet után együtt, csacsogva kezdték újra áttúrni a plüssöket.
Én pedig még bőven a pánikreakciót és a szívritmus zavarokkal küzdtem, vérvörösen, amikor a lány felém fordult és diadalmas mosollyal a kezembe nyomott... egy középen tépőzáras plüss brokkolit.
-"Ez jó lesz!" - mondta.
-"Vidám spriccet!" tette hozzá és Páromnak integetve elindult a pénztár felé.
Párom vigyorogva nézett egy darabig majd hozzátette:
-"Hát ezzel is megvolnánk."
A kocsiban még mindig össze-vissza járt a szivem, de meg kellett kérdeznem:
-"Ő ki volt?"
-"Fogalmam sincs" - mondta Párom a jobb egyen, fahéjas csigát majszolva.
-"Induljunk." - tette hozzá és megsimogatta a combom. -"Mert baszottul elázott a bugyim!"
Comments (13)
S igen, igazad van.
Én speciel nem az a legény vagyok aki szívesen kiáll a publikusság gátjára mostanság.
Én mondjuk azt a részét nem érzem, h mi volt ebben a történetben a megalázó, ha ebben a lány viszont valóban (akarva-akaratlan) partnerré vált...
Pedig pont azzal kezdtem, hogy senkit sem ítélek el tudatosan semmi okán. Még ha a szavaimból úgy is tűnik, mintha ítélkeznék... de semmiképp se vegyétek annak.
De annak a vanilla párnak senki sem szól, őket senki sem állítja falhoz. Mindeki csak ítélkezően néz, de nem szólna egy szót sem. Ilyen a társadalom. ... pedig állítom, hogy amit ők csinálnak a tömött buszon, több embernek okoz kellemetlenséget, több normát sért meg, mint a plüss, vagy a nyakörv.
Tiszteletre méltó, hogy ti ennyire komolyan veszitek a felelősségvállalást, és tekitettel vagytok arra a társadalomra, amely nincs tekitettel senkire. Great Respect!
De az emberek nagy része esendő, rossz, és önző. (néha én is)
(És légyszi ne mondd meg, hogy milyen fajta ember vagyok, köszi.)
Úgy gondolom te az a fajta vagy, aki úgy áll a világ dolgaihoz, hogy a bdsm zárt ajtók mögé való privát univerzum, és az ajtón kívül úgy kell viselkednünk, ahogy azt a társadalom elvárja, hogy ne sértsük a társadalom konszezuális határait.
Vannak akik úgy kezelik a világukat, hogy szabadabb határokkal dolgoznak, és nem csak az ajtók mögött érvényes közöttük a D/s, és megengednek maguknak annyi polgárpukkaztást, ami még nem sért erkölcsi szabályokat. Nyilván nem arról beszélek, akik a nyilt utcán pucéron vezeti végig a pórázra kötött subját. De ha egy vanilla pár megengedheti magának, hogy a tömött buszon, a nagymamával és a 4 éves unokával szemben pettingelnek, akkor épp annyira szabad (vagy nem szabad de megesik), hogy egy dom/domina a boltban úgy hívja magához a subját, hogy "Lábhoz." vagy "Cicc.", esetleg nem a kezét fogja, hanem a nyakörve karikáját, vagy épp a hajába markolva vezeti.
Mekkora a különbség? És melyik szexuálisabb töltetű?
Hanem nekiállt csacsogva plüssöt keresni az adott célra.
A nők szeretik mások nők orra alá dörgölni amijük van. Néha meglehetősen provokatívan.
A második Gazdám is csinált ilyesmit. Amikor elmentünk egy Freissnapf-ba nyakörvet nézni (mert ott sokkal kényelmesebbeket és tartósabakat árulnak, mint bármelyik szeyshopban). Nézegettük a nyakörveket, oda jött egy kedves mosolygós fiatal eladócsaj. Kérdzte, hogy milyen a kutyus, akinek válogatunk. A Gazdi rámnéz, kis mosoly a szája szélén, végig mér, és elkezdi mondani, hogy "kistestű, de makacs, bozontos, nem húz, de azért valami kényelmes és massziv kellene, mert gyakran lesz rajta"... az eladó folytatta a faggatást, hogy mekkora a nyakátmérője. Erre A Gazdi félre húzta a galléromat, hátulról ráfogott a nyakamra és közelebb húzott magához "Neki kell!" Az eladó csajszi céklavörös lett, és leesett az álla. De tengermély tiszteletem a szakmai álhatatosságánk, mert folytatta és ajánlott párat. Végülis a vevő az első, és mindig igaza van.
Terry Pratchett Őrök, Őrök című könyvében a főhősnek csukott szemmel, a célpontnak háttal kellett volna lelőnie a sárkányt amelyik a várost veszélyeztette, mert köztudott, hogy ha valaminek az 1 az egymillióhoz, akkor tuti megtörténik.
Na mi egymilliót dobtunk az egymillió oldalú dobókockán.
Hogy a könyvben a főhősnek sikerült-e ugyanez, azt bárki megtudhatja a könyvből. :)
S Pratchett könyveit mindig érdemes olvasni.
Az élet képes tökéletes pillanatokkal megajándékozni az embert, főleg, ha ilyen párt fogott ki magának.
Mázlista...
Megértem a megalázós, meg világbakikiabálós exhibicionista fétist, de nem osztom.