Blog - Crystal07

Lehunyt szemmel
Az elme egy csodálatos dolog. Képes idevarázsolni mindazt, amit szeretnénk....

Szingli vagy nem szingli - vitaindító
Vitaindító poszt: Az utóbbi időben több ismerősömmel is felmerült az...

Tiszavirágzás
Beugrott. Tiszavirág-életű, szokták mondani, ha valami rövid ideig tartott....

Út! - hova viszel?
Valami nagyon megváltozott bennem. Ismeretlennek érzem a saját gondolataimat,...

Endorfinhiány
Az évek során megfigyeltem a szervezetem működésében pár szabályszerűséget....

Emberfolyam
Napok óta érlelődik bennem egy bejegyzés, de nem tudott formát ölteni. Az...

Nemkritika
Ha már említettem, nyilván kikívánkozik. Van egy barátnőm. Vagy volt....

Új év, a régi hozománya
Elindult ez az év is, és mint eddig mindet, vegyes várakozással indítottam....

Őseim generációjának bűne
Ismét esélyt adtam és megerősítést kaptam. Igen gyakori jelenség. Ezért vannak a szabályaim, de hát hibázom, én is. Ezt majd leveri rajtam akinek jogában áll. Valamilyen oknál fogva gyakori jelenség az eltűnés. Jön a nagyot mondó határozott ismerkedős beszéd, az én vagyok a nagy domináns... aztán a nem tudom, a nem értem én se, majd a tiltás és eltűnés. Ahelyett, hogy bocs, de mégsem. Ahelyett, hogy tiszteljen! Milyen jellemrajz ez? Kedveseim, akik az én generációmat a világra hoztátok!...

Frustrated <> Balanced
A váratlan nézőpontváltás úgy fest, nem csak az én asztalom. :) A függetlenség egy állapot. Egy sokszor kényszerű, máskor választott állapot. Egyik a másikba átvált időnként, mint bármilyen másik élethelyzetben is, néha pont az ellenkezőjét akarjuk annak ami van. Mégis egy rövid hezitáció után ismét a választottsága és előnyei helyezkednek felül. Függetlennek lenni egyet jelent számomra a döntés szabadságával, a lélek szabadságával. Ideálisan el tudom képzelni ezt más mellett is. A...

Esettanulmányok 8.
VIII. fejezet Eddig a napig nem értettem, miért nem találom a helyem a világban. Bementem a hálószobájukba, levettem a köntöst, majd engedtem magamnak egy kád meleg vizet. Habfürdő nélkül, fürdősóval gazdagítva csupán beleengedtem az előző napok nedveitől bűzlő, sajgó testemet. Lehunyt szemem mögött fürgén cikáztak gondolataim. Egész eddigi életemben tévúton jártam. Már nem akarom a régit… ezt a lebegést, ezt a gondtalanságot akarom. Mazochista… az vagyok. Elmerültem kicsit a víz alá, a...

Esettanulmányok 7. /2.
Elkapta a hajamat, morogva mentem vele. Egy cseppnyi szabad akaratom nem tudom érvényesíteni itt, és ez nagyon bosszant. - Tudod, sok szolgát törtem már be. Legtöbbjük eleve élvezte az alárendelődést, mások pedig rövid idő alatt eljutottak oda, hogy élvezzék… Te azon kevesek egyike vagy, akit napról napra újra meg kell törnöm, hogy engedelmeskedj. Kiharcolod a verést! Tudod, mi vagy te? - Makacs? – Maga felé fordított és úgy pofon vágott, hogy kissé felrepedt az ajkam és megéreztem a vér...

Esettanulmányok 7. /1.
VII. fejezet A szoba egyik sarkában a mennyezetről egy virágtartó lógott....

Esettanulmányok 6. /2.
Térdeltem ott még vagy negyed órát. A számból kifolyt, nyállal vegyített...

Esettanulmányok 6./1.
VI. fejezet /1. Az éjszaka folyamán holmi keveset aludtam. Fáradtságom...

Esettanulmányok 5.
V. fejezet Sokáig nem voltam képes elaludni. Mint sebzett állat, a sebeimet nyalogatva próbáltam végiggondolni következő lépéseimet. És persze mindazokat, melyeket már megléptem. Úgy éreztem, valamit elrontottam, hiszen olyan kellemetlenül éreztem magam a bőrömben, mint még soha. Hátrakötött kezeim miatt a vállam kényelmetlenül a testem alá kényszerült. Megfordulni nem volt elég hely, és mivel minden mozdulatom fájt, inkább hagytam vállaimat sajogni. Én akartam ezt. Magamtól jöttem ide. Már...

Esettanulmányok 4.
IV. fejezet Leventéről is ejtsünk pár szót, ha már így említésre került. Ő volt az első és egyben utolsó komoly kapcsolatom. Sajnos, csúnya véget ért. Bár én vetettem véget az egésznek, nem volt az teljesen önálló döntés. Öt évig éltünk együtt. Én 25, ő pedig 27 éves volt mikor megismerkedtünk egy szakmai találkozón. A találkozó végét elblicceltük és a szomszéd étteremben vacsoráztunk együtt. Első pillanattól volt köztünk valami kis elektromosság, magas, erős, jóképű férfi volt, munkájában...

Esettanulmányok 3,5. nézőpontváltás
Evelin saját elbeszélése: Mint utólag megtudtam, percek teltek el az utolsó köszönetem és magamhoz térésem között. A földön feküdtem, egy vastag pokróc volt alattam és egész testemet átjárta a tompa fájdalom. Mozdulatomra hangos szisszenés hagyta el ajkaim. Ekkor az Úr mellém lépett, hideg kezét égő fenekemre helyezte és hagyta, hogy kiélvezzem azt. A szemeiben láttam, hogy elégedett a történtekkel, azonban én nem. Eszembe jutottak szavaim és szégyennel vegyült érzések lettek úrrá rajtam....

Esettanulmányok 3.
III. fejezet Leszállt a vonatról és meglegyintette a kellemes tavaszi szellő városi bűzzel vegyített levegője. Pontosan ott állt, ahol a leírás szerint kellett. Kellemetlenül érezte magát, amiért utasításra cselekszik, máskor ilyen nem fordult még elő. Addigi életében, ha valaki irányítani próbálta, azt megalázó módon lekoppintotta, vagy egyszerűen faképnél hagyta és kilépett a helyzetből. Alaposan megfigyelte a környezetét, kik veszik körül, majd figyelni kezdte, kik mennek el, kik jönnek,...

Esettanulmányok 2.
II. fejezet Másnap csak később ért be a munkahelyére, kissé elaludt, máskor is előfordult már. Morog kicsit a főnök, de vet rá egy csillogó szempárt és már oldódik is. Mire beért, Mik már végzett is a tegnapi három kiválasztott interjúi közül kettővel. - Jó reggelt! Épp azon morfondírozom, hogy kirúgjalak e. Csapnivaló lánykákat válogattál össze. Remélem a harmadik szemében lesz egy kis értelem, különben visszafokozlak titkárnővé és keresek mást a helyedre! – mondta Mik, és a fenekére...