Boldogabbat

Sose voltam a szavak embere és írni se tudok olyan jól, mint Te de azért remélem kihámozol belőle valamit.
Nem a mi év vègènk lett ez amit sajnálok, mindketten elfáradtunk és húzós év van mögöttünk. Csőstül jön szokták mondani.. Megint a szokásos mélypont és a szokásos problémák de bízok benne, hogy túl leszünk rajta és mindketten ugyanazt szeretnènk még. Bármennyire jól vettük az elején az akadályokat, annyira lett most sok ez. Valahol fura, hogy én pont attól szenvedek, hogy úgy érzem, hogy egyedül vagyok mindennel, Te meg attól, hogy azt érzed, hogy nincs szükségem Ràd. Pedig ordít belülről egy kis énem, hogy vedd észre és ne kelljen kérnem mert nehezemre esik kérni. Hàt valahogy csak leszünk addig meg köszönöm, hogy Te vagy a Férjem és Manka Apukája.