Bugyor
Bizakodva, bátran álmodoztam róla, hogy majd egyszer belépek. Ott lesz elöttem a végeláthatatlan félhomály, egy óriási tábortűz mely körül déli népek nőstényei járják misztikus táncukat. Combjaikon a forró izzadság cseppek, forrásként hullanak alá, mik csak arra várnak, hogy kiszáradt nyelvemmel lenyaljam őket. Kezükben tüzes pálcák és ostorok suhannának készen arra, hogy lesújtsanak a tétovázni próbáló bűnhödő emberekre.
De rájöttem a Pokol nem nekem való. Mocskos egy meleg van itt is......