Egy idealista fasz vagyok talán.

(Reaction to: deleted blog)

Több blogra is afféle reakció és nem 200 karakteres bemutatkozás.

Nem feltétlenül mindent időrendben írva.

Itt vagyok, mert mint azt egy kedves ismerünk az arcunkba tolta párommal, az érdeklődési köreink jó része ide köthető ebbe a világba.

Traumatikus élményt ezért én nem tudok okolni, bár volt már bejegyzésem néhány hatásról ami ért.
Azért az évek alatt gyakorolt önismereti kérdések során ez kijelenthető, hogy a személyiségem más része köszönhető azoknak. Furán fog kinézni itt leírva de elég zárkózott és bizalmatlan vagyok egy szint felett. Csak a megfelelő emberekkel vagyok képes érzelmekről nagyobb mélységben kommunikálni.
Múltkor töltöttem egy tesztet. (szeretem a különböző teszteket)
Mondhatni a diagnózis az érzelmi analfabéta szint.
De ez így nem igaz, megtanultam párom segítségével beszélni az érzéseimről, van hogy kurva nehéz, mert baromi magas érzelmi kontroll van bennem ( a légy jó mindhaláligon teljesen elérzékenyülök) de rohadt nehezen sírom el magam. ( Utoljára majd egy üveg vodka bánta, hogy kilőjem ezt a kontrollt.

Nem születtem poliamornak és nem születtem etikus nem-monogámnak.
Mindkettőt hosszú folyamat ,önismeret tapasztalatok előzték meg.

Mindig is érdekelt az erotika, talán voltam 8 éves mikor meztelen nénis naptárakat koboztak el tőlem az iskolában 🤣🤷.

Figyelem magam, az embereket a környezetem. Monogámnak indultam.
Az első komolyabb kapcsolatom középiskolában volt. Mondjuk a szexig nem jutottunk. Egyrészt mert idealista voltam akkor is, és az első alkalomra úgy gondoltam, kell a gyertya fény rózsa szirom romantika stb ..
Vége azért lett mert a kollégiumi nevelőnő beszélgetett velem.
Annak ellenére kedveltek, hogy saját faszságom miatt kirúgtak a koleszból.
A lényeg, rossz hatással voltam lázadó természetem miatt a lányra, sokat romlott a tanulmányi eredménye.
Szakítottunk. Nem akartam elbaszni az életet.
És igen bevallom ennek érdekében akkor hazudtam, neki.
Hogy jó vagy rossz döntés volt. Fene tudja. Ma már nem hazudnék neki, de a kapcsolatot nem tartanám fent, ha láthatóan többet ártok vele, mint amennyi pozitívumot hozok az életébe.


A következő komoly kapcsolatom (csak komoly kapcsolataim voltak🤷) 26 évesen lett. Ebben a kapcsolatban vesztettem a szüzességem. A lány is.
Vissza gondolva kicsit fetisiszta felfedező volt ő is. A féltékenységgel úgy voltam, ha valakit vinni akarnak és megy hát vigyék. Kételkedtem a monogámiában.
Felfedeztük a szexualitás egy részét.
Kicsi szerepjáték, exhibicionizmus, anális játékok.
Majd mikor össze költöztünk jött a vízválasztó. Ő meg csalt én észre vettem azonnal. Addig nem hagytam békén amíg színt nem vallott. (Lehet ha nem vagyok ennyire jó megfigyelő még jó darabig csinálta volna ,ezt nem tudom)

A poliamoriáról akkor még nem hallottam, sem az etikus nem-monogám kapcsolat rendszerről, bár megjegyzem nem új keletű dolog, max. a megnevezése.

Én a félrelépést meg tudtam volna bocsátani ( na jó még izgató is volt mikor elmesélte mi történt) a nagyobb probléma maga a hazugság volt. Bár lehetett volna ezen is dolgozni, de miután alaposan megbeszéltük ( nem volt kiabálás veszekedés, verekedés, mert semmin nem változtatott volna, és mert felköptem volna és alá állok, ha ezt nem tudjuk emberien lezárni.)


Nos itt kapcsolódik be a történetbe a valódi etikus nem-monogámia és a poliamorság.

Szakítás után regisztráltam egy társkereső oldalon.
Volt chat felület.
Ott ismerten meg párom, sokat beszélgettünk. Elmondtam nem igazán tudok hinni a monogámiában, mert előbb utóbb előkerül egy olyan akit az egyik fél megkíván és nem biztos hogy ellen tud állni a kísértésnek, akkor már szerintem őszintébb ha erről a partner is tud, ha mindketten el tudják fogadni, hogy a szex az csak szex. Így mivel hasonló gondolataink voltak és szimpatikusak voltunk egymásnak találkoztunk, össze jöttünk. A legelején nyitott kapcsolatról beszéltünk.
Közben született egy gyerekünk.

A terhesség alatt mikor nem lehet némi némi életet élni, mondta párom keresek nyugodtan vagy menjek el fizetősre.

Nem tettem. Annak, hogy hatalmas pocakja lett és az egész helyzetnek én voltam az oka, szimplán önzés lett volna bárkivel kezdeni, úgy gondoltam.

Talán 5 éves volt a kicsi mikor arról beszéltünk jó lenne meg próbálni újra bevonni másokat. A részletek lényegtelenek a szexuális kontextust nézve. Ami lényeg. Szerelmes lett. És össze jött egy másik férfival.
Nos én igen ez hozott némi mélypontot a kapcsolatunkba. Hiszen olyan dolog került a képbe ami nem volt. Érzelem.

Ami érdekes és fontos, akkor még csak a nyitott kapcsolatról tudtunk.
Ennek ellenére így utólag visszagondolva teljesen etikus nem-monogám rendszer szerint oldottuk meg a konfliktust.

Kurva sokat beszélgettünk. Én beszéltem először arról, hogy lehet több embert is egyszerre szeretni. Együtt maradtunk. A másik eltűnt, hogy miért és hogyan nem igazán ide vágó.
Ami ide vágó. Javult a kapcsolatunk minősége, mert még többet, még többször beszélgettünk. Mert mindketten fontosnak éreztük a kapcsolatunkat. És nem keresgéltünk egymásra és a stabilizálásra figyeltünk. Közben vállaltunk még egy gyereket. Tavaj jött szemben az arcképen egy Poliamor csoport, ami kapcsán jött a felfedezés, hogy jé nem vagyunk egyedül mások is ilyenek.


Aztán tavaj egy közös ismerősünkkel beszélgettem, messengeren. És úgy alakult, hogy pikánsabb téma felé terelődtünk. Amire mindketten vevők voltunk. Na én már itt szóltam páromnak, hogy ilyen irányt vett a hölggyel a beszélgetés. Amire azt mondta, nem bánja, nem zavarja. Végül össze jöttünk. Mindhárman képbe voltunk végig. Az első randira együtt készültem párommal, és ő jobban izgult mint én. Közösen szerveztük le , gyakorlatilag az első randi egy egész estés reggelig tartó találkozás volt.

Többször találkoztunk, de vége lett, mert úgy döntött a lány szeretne egy monogám kapcsolatot.

Azóta tudjuk, hogy részünkről ez teljesen működőképes dolog.

Párom talált egy kapcsolódást.

Hogy az meddig tart majd kiderül.
Hogy én mikor találok az majd el válik. 😊

Ami biztos. Sokat, kurva sokat beszélgettünk. Ha valami zavarja a másikat, addig beszélünk róla amíg meg nem oldjuk. Így van jövőkép és tudjuk együtt szeretnénk megöregedni. Viszont meg adtuk egymásnak a szabadságot arra, hogy megélje a vágyait, amiről beszélünk is egymásnak. Nem feltétlenül 100% a fedés ebben. De igyekszünk megtalálni a megfelelő konszenzust hozzá, hogy mindketten boldogok legyünk.

Amúgy marha jó látvány mikor televigyorral jön haza, mert jól érezte magát és olyan gyönyörű. 🤷

Ez az egész egy szabály rendszer, de viszonylag rugalmas. Hiszen a szabályok a résztvevők konszenzusan alapszik. Van egy olyan angol megnevezése is ennek, hogy: konszenzuális nem-monogám.

Ami látható ebből az rengeteg öszehányt betű-halmazból. Attól, hogy valaki poliamor/ etikus nem-monogám, az nem feltétlenül egyenlő a strigula vadásszal. Elegendő egy kezem a számolásra. Lehetséges, hogy egyszer nem lesz elég. De jelenlegi ismereteim és tapasztalataim alapján elmondható, jellemzően nem az egy éjszakás kaland vadászok tartoznak ebbe a körbe.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy az első alkalommal derül ki, mégsem működik úgy ahogyan kellene.

Nos az élet szép, ez a végszó most.


Bár nem ígérem, hogy nem lesz kiegészítése. 🙏🙏