Álmodj szelíd reggeleket

Néha kiborulok valami apróságon... és rájövök, hogy illúziók között élek.

Ilyenkor az szoktott lenni, hogy beakad egy dal a fülembe, és azt hallgatom egész nap. Most pl ez:

Álmodj, álmodj szelíd reggeleket.

Álmodj, ó, álmodj, amíg mindenki szeret.

Béke van, végtelen,

álmodj, én elhiszem.

Így élünk majd, élünk majd.

Minden éj csendes éj.

(LGT)

Mindenki álarcban van, és az van ráírva, hogy köszi jól vagyok. És tényleg, sokszor én is baromi jól vagyok. De néha rájövök, hogy valójában egyedül voltam egész életemben. Mindig voltak körülöttem emberek, de hol kicsit, hol nagyon kívülállónak éreztem magam.

Itt is ezt érzem.

Most ezt kiírtam magamból, és aztán megyek tovább, és én is eléjátszom a szerepemet, rám lehet számítani :)