Blog - bepisilsz

Filter to this month: 2016. 03.

Együttlét
Mogorva mámorban Morcos angyalok közt Kedvetlen karomban szorosan tartalak. Kedvetlen karámban ölelsz engem édes ajkaiddal adod vissza véres mérgemet. Kedvetlen mámorban édes mérgeimmel megküzdve ürítem beléd véremet angyalom.

Rég
Rég nem voltam itt. Rég nem történt semmi sem. Senkime sem. Vetette be ágyam, s ki belőle(m) annyi mindent. Szavak vannak. Sok bennem a sav. És romantikusan egymásba gabalyodó, begubózó, hagyma kupolás rétegek. S vágyódás persze, a mocsok. A mocsokba. Játékokba. Belém. Beléd. Beléje. Vagy magázódunk? Az absztrakcióval mindenképp. A megjelenési formám formán kívüli. Én vagyok az egyik lehetséges Megfejtés. Az egyik talán Te vagy. Alkalom adódtán. Ha itt az alkalom....