Homloktér

Lágyékodba omolva
mint tüzet a puskaporba
meggondolatlanul
szilaj, nem tanul
szikrázó szemekben
szeretetet csihol
vagy csak úgy, bratyiból
visszhanzó terekben
nagyot robbant
Koppant

A homlokomra csapok
magamra markolok
Nagy itt a tér,
minénk
Benned vagyok
Visszhangzok
Szűk terekben
Csúszós úton
Iramodok.
Megszaladtam.
Túl gyors
a váltás

Mint szüzet a pokolba
Tüzet a puskaporba
Ágyékodba beomolva
Roggyant ésszel, lebomolva.